Page 124 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
1. Bevezetés: méltányosság az oktatásban
Ha a méltányosság kérdését az oktatási egyenlőt- lenségek irányából közelítjük meg, egy viszonylag új, paradigmatikus értelmezést kapunk. Amíg azon- ban az oktatási egyenlőtlenségek a bemeneti oldal jellemzői, azaz az oktatási javakhoz történő egyenlő hozzáférést hangsúlyozzák, addig a méltányosság a nemzetközi szinten is elterjedt kimeneti mérések- kel függ össze. Amikor az egyén bekerül az oktatási rendszerbe, még csak esélyt kap a későbbi boldogu- lására, míg a méltányosság problémaköre a ténylege- sen megszerzett és az életút további szakaszaiban is sikerrel alkalmazható tudás elsajátításának lehetősé- geiről szól. A méltányos oktatás tehát azt jelenti, hogy mindenkinek lehetőséget kell biztosítani a vágyainak és a képességeinek megfelelő kibontakozásra, eb- ben sem nemi, sem etnikai hovatartozása, de családi háttere sem akadályozhatja meg, ugyanakkor azt is feltételezi, hogy az iskolarendszer egésze rugalmas és befogadó (Méltányosság..., 2007). A méltányos- ság indikátorai tehát a lemorzsolódás és a hátrányos helyzet témaköreire egyaránt vonatkozhatnak, mind- emellett kiterjednek a rendszeren belüli előrehaladás, az iskolai átmenetek, az oktatási eredményesség és a kompetenciák kérdéskörére is. Bizonyos országok statisztikáiban (pl. Ausztrália) külön adatsorokat kö- zölnek az úgynevezett méltányossági csoportokra vonatkozóan.
A továbbiakban részletezett, méltányosságot mérő indikátorokkal kapcsolatban az a nemzetközi tapasz- talat, hogy a méltányosság rendszerszintű kontex- tusa mellett – vagy azon belül – iskolatípusonként és oktatási szintenként is érdemes az indikátorokat használni. Ez azért is fontos, mert a méltányosság értelmezésében az iskolai életút kiemelt szerepet kap, így ha bizonyos méltányossági csoportok jelen vannak a középfokú oktatásban, az az egész rend-
szer méltányosságáról árulkodik. Az írásban bemu- tatott magyarországi adatokat a középfokú oktatás- ban érintett diákok és intézmények vonatkozásában ismertetjük, de jelezzük azt is, hogy a teljesebb kép érdekében szükséges lenne az indikátorokat iskolai szintenként is körüljárni.
1.2. Néhány ország speciális méltányos- ság-mutatószáma és tanulságaik
Az Egyesült Királyságban meglehetősen fejlett az informatikai bázisra épülő alapoktatási adatszolgál- tatás. A School Census néven ismert projekt során 2002 óta körülbelül nyolcmillió tanulóról és 25 000 is- koláról gyűjtenek információkat, amelyeket különféle kiadványok formájában közzé is tesznek. A tematikus publikációk közül – az általános ismertetőkön kívül – témánk szempontjából fontos megemlíteni a hiányzá- sokkal, illetve az iskolai kizárásokkal foglalkozó köte- teket (Pupil Absence, Pupil Exclusion), ezek országos és helyi adatai (elektronikusan, Excel formátumban) egyaránt elérhetők.1 A tanulókra vonatkozó általános adatokat2 tartalmazó táblázatok az iskolai és beis- kolázási adatokon kívül a hátrányos helyzetre utaló ingyenes ebédet igénylők3 számát, illetve az etnikai adatokat is feltüntetik, ezen belül a „fehér” (white) kategórián belül külön sorokban szerepelnek az ír származású travellerek és külön a romák/cigányok. Találunk adatsorokat az anyanyelvre (first language) vonatkozóan is – mindezek együttesen árnyalják a bevándorló népesség eloszlásáról alkotott képet.
Egy másik kiadványban az iskolai kizárásokat elemzik. Ebben megkülönböztetik a határozott időre és a véglegesen kizártak csoportját. Az előbbi ka- tegóriába azok a tanulók tartoznak, akiket kizártak ugyan az iskolából, de az intézményi regiszterben to- vábbra is szerepelnek, a másik csoportot azok a diá-
1 http://www.education.gov.uk/researchandstatistics/statistics/schoolandpupil/b00196911/the-school-census-england
2 https://www.gov.uk/government/publications/schools-pupils-and-their-characteristics-january-2013
3 Az ingyenes iskolaiebéd-jogosultság megállapítása önmagában nem elégséges, azt az érintett családoknak igényelniük is kell. Egy pilot program keretében 2009 és 2011 között három iskolafenntartó általánossá tette az ingyenes iskolai ebédet, és azt vizsgálták többek között, hogy mindez kihat-e a BMI (testtömeg)-indexre, illetve az iskolai teljesítményekre.
124 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán