Page 44 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
Összevetve az adatokat, azt láthatjuk, hogy míg 2000-ben 34 százalék jelentkezett szakképzésre, addig 2014-re arányuk 24 százalékra csökkent. Ugyanakkor a továbbtanulási elképzelésekben meglévő települési lejtő hatása változatlanul fennmaradt.
3. táblázat. A jelentkezők (Jel) és felvettek (Fel) aránya középfokú program és lakóhely szerint, 2000 és 2014
Jel
Fel
Jel
Fel
Jel
Fel
Jel
Fel
Jel
Fel
2000
Budapest
Megyeszékhely
Egyéb város
Község
Összes
Gimnázium
41%
40%
37%
34%
32%
31%
21%
20%
29%
30%
Szakközép
38%
38%
36%
37%
35%
34%
37%
36%
36%
36%
Szakiskola
21%
21%
27%
29%
33%
35%
42%
44%
35%
34%
Összes
15 089
13 504
19 852
17 523
31 617
29 522
40 454
37 605
98 154
107 012
Jel
Fel
Jel
Fel
Jel
Fel
Jel
Fel
Jel
Fel
2014
Budapest
Megyeszékhely
Egyéb város
Község
Összes
Gimnázium
61%
59%
49%
46%
41%
38%
27%
25%
42%
39%
Szakközép
31%
31%
36%
37%
36%
37%
39%
38%
36%
37%
Szakiskola
8%
10%
15%
16%
23%
25%
34%
36%
22%
24%
Összes
12 445
12 445
18 757
18 775
34 328
34 328
20 952
20 952
86 500
160 537
Mindez sajátos kontrasztot képez a közvélemény-kutatásokkal, amelyekben éppen ellentétes tendencia lát- szik kirajzolódni: 2012-ben a lakosság csaknem 30 százaléka küldte volna szakmunkásképzőbe a gyerekét, úgy tűnik azonban, a tanulók választása nem ezt az irányt mutatta.
3. ábra. Az általános iskola utáni továbbtanulás preferált irányai a lakosság körében, 1999–2012 (%)
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások, 1999, 2002 és 2005 (OKI), és 2012 (TÁRKI) közvélemény-kutatások
44 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán