Page 174 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
P. 174

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
Érdekes észrevétel, hogy mindkét tárgy esetén nőtt 2013-ra a hozzáadott értékek szórása 2012-höz képest, és hogy ez a szórás mindkét évben nagyobb a matematikára, mint a szövegértésre.
16. ábra. A matematika hozzáadott értékének ábrázolása iskolánként (2010/12. évek vs. 2011/13. évek)
6. Összefoglalás
6.1. A kompetenciamérések összekap- csolásának lehetőségei/korlátai
Noha egyelőre csak néhány év alapján lehetett kez- deti eredményeket mutatni, a családiháttér-index számításának és hatásának meglehetős stabilitása, valamint a kapott eredmények erős korrelációja min- denesetre biztató. Azt kaptuk, hogy a természetes kiindulópontként választott, az egymás utáni kompe- tenciaméréseknél elért egyéni pontszámnövekmény jól – és az évek során konzisztensen – becsülhető volt a korábbi teszteredménnyel az adott tárgyból és a családiháttér-indexszel (ez utóbbit csak vélet- len hatásként tekintve). A most alkalmazott módszer korlátja, hogy nem vette tekintetbe az elmaradókat/ kimaradókat, de ez a módszerek alkalmasságát nem kérdőjelezi meg.
6.2. Szignifikanciavizsgálatok: mely vál- tozók korrelálnak az iskolai szintű hozzá- adott értékkel
A hozzáadott értéket a kompetenciamérés teszt- pontszámának mint függő változónak, az előző mé- rés pontszámára és az aktuális családi háttérre mint független változóra vonatkozó hierarchikus-lineáris regressziójának reziduálisaként definiáltuk. Ennek iskolánkénti átlagát tekintettük az iskola hozzáadott értékének. Most arra teszünk kísérletet, hogy meg- nézzük, mely változókkal korrelál szisztematikusan ez az iskolai hozzáadott érték.
6.3. Bootstrap szignifikanciavizsgálat
Az adott évre kapott egyetlen eredményből nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk.
174 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán


































































































   172   173   174   175   176