Page 172 - A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán

A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán
Ezeket az együtthatókat is összevetjük a 2010/12-re kapott hasonló értékekkel.
8. táblázat. A véletlen hatások (2012)
Fix hatások
2012
2013
Konstans
642,40
667,19
M_zpsc.x
0,564
0,600
(Intercept)
O_zpsc.x
csh_index.y
8 évfolyamos gimnázium
0,270
0,078
18,333
6 évfolyamos gimnázium
–24,188
0,087
27,965
4 évfolyamos gimnázium
–68,653
0,103
23,958
szakközépiskola
–37,705
0,067
22,556
szakiskola
17,757
–0,022
24,342
9. táblázat. A véletlen hatások, (2013)
(Intercept)
O_zpsc.x
csh_index.y
8 évfolyamos gimnázium
–1,038
0,042
20,975
6 évfolyamos gimnázium
–39,947
0,067
15,298
4 évfolyamos gimnázium
–46,274
0,055
24,963
szakközépiskola
–30,238
0,024
25,220
szakiskola
67,610
–0,103
28,807
Itt is ugyanazok a megállapítások fogalmazhatók meg, mint a matematika esetében: valamelyest (itt keve- sebbel) nőtt a konstans és a korábbi pontszám hatása. De ha ezt lebontjuk a képzéstípusok szintjére, akkor azt látjuk, hogy a szakiskolákra tovább csökkent a korábbi pontszám hatása (ez a fix+véletlen hatás eredője), míg a többi képzéstípusra valamelyest nőtt.
A grafikus ábrázolás is megerősíti a leírtakat, ez is mutatja, hogy itt is hasonló eredményre jutottunk, mint a 2012-es adatokra.
Ha a két évre kapott intézményi hozzáadottérték-adatokat együttesen ábrázoljuk, az alábbi ábrákat kapjuk. Látható, hogy (szerencsére) meglehetősen erős a kapcsolat az egymás utáni évek között. Most ugyan nem ábrázoltuk intézménytípus szerinti bontásban az adatokat, de az alkalmazott hierarchikus lineáris modell nagy előnye, hogy például a szakiskolákat szakiskolákkal hasonlítjuk össze, tehát nem várható más eredmény ott sem. Noha az átlagos eredmények itt romlottak, a hozzáadott érték ehhez az – adott esetben csökkenő – át- laghoz viszonyul. De vajon ez látszik-e az intézménytípus és a településtípus szerinti bontásban is? Az adatok mintha azt mutatnák, hogy szövegértés terén visszafejlődés van a szakiskolában.
172 • A középiskolák összehasonlító elemzése a KIR bázisán