Országos előrejelzés a fiatal népesség várható iskolai végzettségére vonatkozóan 2020-ig
2010-re lecsengett az a jelentős iskolázási expanzió, amit az 1990-es évek elejétől fogva a rendszerváltás előtti, numerus claususon alapuló zárt iskolarendszer felszámolása iránti társadalmi igény, részint a gazdasági szerkezetváltás kényszerített ki. Ezért 2010 és 2020 között további expanzió már nem várható, illetve a népesség iskolai végzettségének növekedése annyiban, amennyiben az idős és kevésbé iskolázott korosztályok kifutásával növekszik az iskolázottság általános szintje a munkaképes korú népességben.
Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a 2010-ig meglehetősen liberális széleskörű hozzáférés az oktatáshoz még változatlan oktatáspolitika mellett sem változtatná jelentősen az iskolázottság szintjét, mindenesetre nem abban az ütemben, amellyel a legiskolázottabb országok mai szintjét el lehetne érni. A társadalom széles rétegei körében tapasztalható tanulási eredménytelenség és jelentős részben a diplomás munkanélküliség miatt stagnálásra, sőt visszaesésre kell számítani a legliberálisabb oktatáspolitika mellett is.
Azok az intézkedések viszont, amelyek a szegény rétegek számára megnehezítik a magasabb iskolázottsági szint elérését (zsákutcás szakképzés, tandíj a felnőttoktatásban) jó eséllyel szűkíteni fogják a felsőoktatás merítési bázisát, amit tetézhet az államilag támogatott hallgatói keretszámok csökkenése. Számolni kell a külföldi felsőoktatási intézmények növekvő elszívó hatásával is, amit erősít az a tendencia, hogy a magasan kvalifikált munkaerő számára nyitott a dinamikusan fejlődő országok munkaerőpiaca.
Mindezt enyhítheti az alap- és középfokú nevelés és oktatás minőségének és esélyegyenlőségének javítása, valamint a tehetséges és elkötelezett fiatalok pedagógus pályára vonzására és a jó pedagógusok pályán tartására alkalmas pedagógus életpálya modell bevezetése. Ez ugyanis hosszabb távon növelné az érettségiig eljutók arányát, a felsőoktatásban a szelekció lehetőségeit, és a szakképzett, mobil, foglalkoztatható szakmunkások számát.
A nők dinamikusabban növekvő iskolázottsági szintje egyik oldalról növelhetné az iskolázott anyák arányát, s ez minden kutatási eredmény szerint jelentősen befolyásolja az utódok tanuláshoz való viszonyát. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az iskolázott nőkhöz viszonyítva kevesen lesznek a hasonlóan, illetve magasabban iskolázott férfiak, ami súlyosan rontja a nők családalapítási esélyeit.
Az elsősorban oktatáspolitikusok számára készített összefoglaló itt olvasható.
A műhelytanulmány teljes terjedelmében a Közgazdaságtudományi Intézet honlapján érhető el.