Internetbiztonság, digitális gyermekvédelem (2020)
A kutatás a Digitális Jólét Nonprofit Kft. megbízásából készült el, kapcsolódva Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájához (DGYS). Jelen kutatás célja egyrészt az volt, hogy a Digitális Gyermekvédelmi Index egyik eleméhez, a kiskorúak online kockázati kitettségét illetően módszertani és tartalmi munícióval szolgáljon. A kockázati kitettség mérését illetően a jelenlegi legátfogóbb nemzetközi kutatássorozathoz, az EU Kids Online tapasztalataira épülő Global Kids Online (GKO) kutatásokhoz kapcsolódik ez a pilot kutatás. A kutatás fő témája az online zaklatás volt, ezen belül nagyobb hangsúlyt fektetve az eddig kevésbé kutatott olyan területekre, mint a szexting (szexuális jellegű képek küldése, megosztása a neten).
Fontos célja volt a kutatásnak, hogy a nemzetközi kutatási designokat valamelyest az ország sajátosságaira szabja (akár a mérőeszközök adaptálása, akár az eredmények értelmezése esetében). Akár az EU Kids Online, úgy ez a hazai kutatás is a vegyes módszertan mellett tette le a voksát, vagyis egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket, amit egyaránt indokolt a téma érzékenysége és a célcsoport jellege (gyerekek). A meglévő erőforrások és időkorlátok miatt két korcsoportot választottunk ki, a 7-8. évfolyamos és a 10-11. évfolyamos tanulókat. A nagymintás kérdezést online bonyolítottuk e két korcsoport körében, a szülőket is bevonva, a magyar kérdőíveket eszerint alakítottuk ki a nemzetközi standardok alapján. Az online adatfelvétel 2020 őszén zajlott, 5432 szakképzésben tanulótól és 1432 szülőtől kaptunk értékelhető válaszokat. A szülői és tanulói két külön minta, ami családonként nem összekapcsolható, de a fő eloszlásokat tekintve nagyon hasonló (megye, nem, településtípus), ezért összehasonlítható. 2020 tavaszán és nyarán pedig három megyében zajlott le a 18 fókuszcsoportos beszélgetés, ahol összesen 50 szülőt és 50 tanulót értünk el. Készült még ezeken felül tíz családi interjú, ahol a kérdőíveket mélységében és személyesen kérdeztük le külön-külön a tanulóval és a szülővel (itt benn tartottuk a legérzékenyebb kérdésblokkot, amit a tanuló maga töltött ki).
A vizsgálat újszerűnek mondható négy okból is:
- az online zaklatás több, gyakran érzékeny (pl. szexting) formájára is rákérdezett
- szülőket is megkérdezett a témában
- a kvalitatív vizsgálat a fiatalokat ért online zaklatás jelenségét mélységében próbálta meg feltárni
- a kvalitatív vizsgálat során a leghátrányosabb helyzetű, roma tanulókat is sikerült elérni.
A kutatás korlátai
- nagymintás kutatás csak a szakképzésben tanulók és szüleik körében zajlott (itt országosan reprezentatív arányokról is beszélhetünk), az általános iskolai és gimnáziumban tanulókat kevésbé tudtuk elérni. Ennek oka, hogy míg a szakképzésért felelős ITM aktívan segítette a kutatást, addig ugyanezt nem sikerült elérni a köznevelési szektort képviselő EMMI esetén.
- a téma érzékenységének és az online adatfelvételnek betudhatóan magas arányban voltak azok, akik némely kérdésnél kitértek a válaszadás elől, ugyanakkor erről a csoportról is sikerült többváltozós elemzéssel többet megtudni.
Globális nevelés – a magyar (válaszadó) pedagógusok szemével (2018)
A kutatásra az Anthropolis Egyesület megbízásából, az Európai Bizottság társfinanszírozásában megvalósuló Komplex témák – sokrétű tantárgyak (Global Issues – Global Subjects) elnevezésű nemzetközi projekt keretein belül került sor. A vizsgálat célja a globális nevelés jelenlegi helyzetének megismerése/feltárása volt a hazai köznevelési gyakorlatban. A szemlélet ismertségének felmérése, az osztályteremben és azon kívül használt módszerek, felhasznált segédanyagok feltérképezése, illetve az esetleges szakmai támogatási igények számbavétele. A kutatás eredményeinek segítségével - a nemzetközi projekt során - a tanári igényeknek megfelelő globális nevelés szemléletű tanagyagok készülnek, amelyek használatára rövid- és hosszú távú képzések szerveződnek majd.
A zárótanulmány itt olvasható.
Nagymintás kutatás a médiaoktatás iskolai indikátorairól és a tanári attitűdökről (2018)
A Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája keretében a Digitális Jólét Nonprofit Kft megbízásából végzett nagymintás kutatás azt vizsgálta, hogy a mai magyar iskolákban a pedagógusok mit értenek médiaműveltség alatt, hogyan értelmezik a 21. századi tanári szerepet és milyen kockázatokat látnak az újmédia használatában. A nagymintás vizsgálatot megelőzte egy pilotkutatás 2018. július és szeptember között. A pilot szakasz célja az volt, hogy offline és online kismintán (75-75 fő) kipróbáljuk a kérdőívet és mind a kérdezés formájára, mind a kutatás tartalmára nézve előzetes információt nyerjünk. A kutatási koncepció alapján három fő területet vizsgáltunk:
- médiaoktatás helyzete és a médiaműveltség fogalma
- a 21. századi tanári szerep felfogás
- újmédia használat kockázatai, internetbiztonság
A pilotfázisban a kutatás kvalitatív elemmel is kiegészült, két interjúra és hat darab fókuszcsoportos beszélgetésre került sor szeptemberben. A fókuszcsoportos beszélgetések három településen valósultak meg, Budapesten, Miskolcon és Pécsett. A két budapesti fókusz résztvevői mind középiskolai médiatanárok voltak, a pécsi és miskolci fókuszok esetében az egyiken a helyi tanárképzésben oktató egyetemi tanárok vettek részt, a másikon pedig általános és középiskolai pedagógusok vegyesen, akik között volt médiát oktató is. A beszélgetések célja a még kevéssé kutatott területek feltárása volt.
A nagymintás online kérdőíves kutatás egy országosan (iskolatípusra, méretre és településtípusra) reprezentatív minta alapján zajlott 2018. november 6. és december 31. között. Összesen 1020 teljes kitöltés volt, ebből 178 intézményvezető vagy helyettes, 842 beosztott pedagógus, ebből 46 médiatanár.
Aktív állampolgárság Magyarországon nemzetközi összehasonlításban (2010)
Az Aktív Állampolgárság Alapítvány azzal bízta meg a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központot, hogy tekintse át a magyar fiatalok állampolgári attitűdjeire vonatkozó kutatási adatbázisokat és szakirodalmat, valamint foglalja össze ezek főbb eredményeit, megállapításait. További részletek és az elkészült tanulmány a tovább gombra kattintva olvashatóak.
