Hatások és különbségek
Herczeg Bálint Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata című tanulmányaeredményei alapján a hazai iskolák közötti jelentős teljesítménykülönbségek leginkább az iskolában tanulók eltérő társadalmi és gazdasági hátteréből eredeztethetőek, a diákok családi hátterében megfigyelhető különbségek, és így az iskolák teljesítményében megfigyelhető különbségek pedig összefüggenek az iskola földrajzi elhelyezkedésével. Például a nagyobb gazdasági erővel rendelkező kistérségekben általában jobb eredményt érnek el az iskolák tanulói, míg a kistérségen belüli magas földrajzi szegregáció negatívan hat a diákok és ezen keresztül az iskola teljesítményére.
Az empirikus vizsgálat során újabb megerősítést nyert az a súlyos állítás, hogy az iskolarendszer általánosságban nem képes ellensúlyozni a diákok otthonról hozott különbségeit, ám arra utaló eredmények is születtek, hogy a tanári, pedagógiai munka magas minősége meg tudja törni a szinte determinisztikus rossz háttér-rossz iskolai teljesítmény kapcsolatot, azaz az iskola környezete alapján várt eredményességtől való pozitív (vagy negatív) eltérések az iskolavezetés felkészültségétől (végzettség, tapasztalat) függnek. Kimutatható a tanárok továbbképzésének jótékony hatása, és az, hogy az igazgató tapasztalata és elégedettsége a tanári karral általában pozitívan hat a 6. és 8. évfolyam eredményeire.
Nahalka István és Zempléni András vizsgálata (Hogyan hat az iskola/osztály tanulóinak heterogén/homogén összetétele a tanulók eredményességére) gyenge összefüggést mutatott ki a tanulócsoportok összetétele és a tanulási eredményesség között, a homogénebb csoportokban általában jobban teljesítnek a diákok. A kapcsolat azonban nem erős, és nagy valószínűséggel jórészt az okozza, hogy az iskolák még az azonos társadalmi helyzetben lévő tanulók között is tudnak szelektálni felvételkor, valamint a tanulócsoportok összetételének megformálásakor. Ezt a feltételezést erősíti az az eredmény, hogy a jó képességű tanulók teljesítménye csak gyenge kapcsolatban áll azzal, hogy mennyire heterogén osztályban tanulnak, tehát nem volt megfigyelhető az a jelenség, hogy a gyengébb tanulók lehúzzák jobb képességű társaikat.
Fontos eredmény, hogy az osztály összetételének akkor van nagy valószínűséggel jelentősebb hatása az egyes tanulók tanulási sikereinek biztosítására, ha a pedagógus kevésbé képes jó módszerekkel, megfelelő pedagógiai tevékenységgel ellensúlyozni az esélyegyenlőtlenségből eredő hatásokat. Hatékonysági szempontból tehát nem bizonyított, hogy érdemes homogén csoportokat oktatni, az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából viszont elsődleges a szelekció, és elsősorban a szegregáció megszüntetése, mely megvalósulása esetén komoly kihívás elé fogja állítani a hazai pedagógusokat.
A harmadik tanulmány (Csullog Krisztina, D. Molnár Éva és Lannert Judit: A tanulók matematikai teljesítményét befolyásoló motívumok és stratégiák vizsgálata a 2003-as és 2012-es PISA-mérésekben) azt vizsgálta, hogy a diákok belső motivációja és tanulási stratégiája mennyiben magyarázhatja a hazai diákok 2012-es PISA matematika teszten elért, a korábbi méréshez képest romló teljesítményét. A diákok motivációjából, a feladatokhoz, problémákhoz való hozzáállásukból nem csak tanulói szinten érdekes eredmények bontakoznak ki, a válaszok fontos tanulságokat hordoznak a hazai közoktatás állapotára, működőképességére tekintve is.
Illusztratív eredmény például, hogy atanulási stratégiák vizsgálata szerint a magyar tanulók arra törekednek, hogy az elsajátítandó ismereteket többszöri ismétlés révén rögzítsék, arra azonban már kevesebb energiát fordítanak, hogy az információk között összefüggéseket, kapcsolatokat keressenek, ami utalhat a kompetencia alapú oktatás hiányára.
Súlyos eredmény továbbá, hogy az, hogy mennyiben bíznak a tanulók abban, meg tudják-e oldani az egyes matematikai feladatokat, egyrészt függ attól, milyen szociális és környezeti háttérrel rendelkeznek, másrészt milyen lehetőségeik vannak otthon a tanulásra, illetve harmadrészt, hogy milyen magas iskolai végzettséggel rendelkeznek a szülők. Minél jobb háttérrel rendelkezik egy tanuló, annál jobban bízik abban, hogy sikeresen meg tudja oldani a különböző matematikai feladatokat, az önbizalom pedig pozitívan hat arra, hogy tényleg meg tudja-e oldani a feladatot.
Összességében az a kép bontakozik ki, hogy a tanulók különórákon és otthon, a szülők segítségével próbálják kiegészíteni a nem kielégítő iskolai matematikaoktatást, ami a környező országokéhoz képest szűk órakeretben történik, kis hatékonyságú memorizáló stratégiát alkalmazó oktatással.
