Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében (2017)
A kutatás mintája és módszertana
A kutatás során kiterjedten vizsgáltuk a dokumentumelemzés módszerével a témával kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalmat, a nemzetközi adatfelvételek jelentéseit, a stratégiai anyagokat
A felső tagozatos diákok körében országos online kérdőíves kutatást is végeztünk annak érdekében, hogy ne csak a fókuszcsoporton résztvevők álláspontját ismerhessük meg, és kapjunk egy általános hátteret. Az adatfelvétel 2017. március-áprilisában zajlott. A diákok az online kérdőív linkjét kapták meg úgy, hogy az iskolákat kértük meg arra, hogy osszák szét azokat a diákjaik között. A kérdőív kitöltése nagyjából 20 percet vett igénybe. A kérdőív legalább felét 3289 diák töltötte ki, 95 százalékuk, 3127-en pedig az utolsó kérdésre is válaszoltak.
A kvalitatív mélyfúrást Baranya, Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye három-három iskolájában végeztük. Az iskolákat az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján választottuk ki úgy, hogy az adott megyében leggyengébb teljesítményt nyújtó iskolákat kerestük meg, figyelembe véve az iskola településén lakó (jegyzői adatok alapján nyilvántartott) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számát is.
Innovatív fókuszcsoportos technikák - Hogyan kérdezzünk általános iskolás tanulókat a kábítószerektől?
A tanulói fókuszcsoportokon háromféle innovatív módszert alkalmaztunk:
Story kocka: A story kocka módszer lényege, hogy a gyerekek ismereteit és attitűdjeit indirekt módon, egy általuk kitalált történetbe ágyazva vizsgáljuk. Az instrukció alapján egy kitalált szereplő történetét kell megalkotniuk a kockák segítségével. A kockákon látható szimbólumok célja egyrészt az, hogy segítsenek nekik továbbírni a történetet. Másrészt projektív felületként működve saját gondolataikat, viszonyulásaikat is meg tudják jeleníteni. Ez a módszer több iskolában is túl absztraktnak bizonyult, ezért volt, ahol hagyományos fókuszcsoportos beszélgetésbe váltottunk át. Ez utóbbi is működött, a gyerekek nem kezelték tabutémaként a drog kérdést.
Vizuális kreativitás: Gyermekkorban a rajzolás az önkifejezés egyik fontos eszköze, melyen keresztül a gyermek kifejezheti belső folyamatait, képzeteit, érzelmeit a külvilág és önmaga számára. A rajzok fejlődésére hatással vannak az egyén biológiai adottságai, például finommotoros készségei, a közössége által hordozott kulturális sajátosságok, valamint a gyermek egyéni stílusa, alkotókészsége. A kreatív fókuszcsoportos foglalkozás keretében a gyerekek vizuálisan jelenítették meg az általunk meghatározott keretek közt a droggal kapcsolatos információikat, vélekedéseiket.
Dráma: Kísérletünkben a Dorothy Heathcote (1995) által kifejlesztett ún. szakértői játék egyik változatát kínáltuk a résztvevőknek, ami a dráma egy speciális formája. Lényege, hogy a foglalkozásvezető megrendelőként lép fel, valaminek a létrehozásában (pl. látványterv, tervrajz, könyv, vagy esetünkben egy sorozat forgatókönyve) kéri a résztvevők segítségét. A résztevők az adott terület szakértőinek szerepébe lépnek (pl. építész, kutató stb.). Mi a résztvevőket nem léptettük szerepbe, ehelyett olyan megrendelést kínáltunk nekik, ami saját életük tapasztalati szakértőivé teszi őket: a Éjjel-Nappal Budapest című műsor helyi forgatókönyvének megírásához náluk senki sem rendelkezik több tudással és információval, mi pedig az ő segítségükre szorulunk. A játékot folyamatosan ebből a „segítségre szoruló tanári szerepből” működtettük.
A kutatás vezetői összefoglalóját itt olvashatják el.
