A közoktatás finanszírozásának lehetséges megoldásai (2010)
A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ az OKM felkérésére 2010 tavaszán kvalitatív és kvantitatív elemzést végzett a különböző fenntartású közoktatási intézmények finanszírozásának néhány aspektusáról. Ennek során egyaránt sor került a nemzetközi példák feldolgozására, a hazai vonatkozó joganyag és a médiában megjelent cikkek áttekintésére, valamint az Országos Kompetenciamérés adatbázisában szereplő finanszírozási adatok feldolgozására és néhány intézményvezető körében is folytattunk interjúkat. A projekt során három tanulmány született, egy a nemzetközi tapasztalatokat foglalja össze, a másik az adatelemzés eredményeit mutatja be, a harmadik esettanulmány pedig az interjúk tapasztalatait összegzi
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem állami szereplők térnyerése egyre erőteljesebb a közoktatás területén, és ezt a folyamatot az állam a szektorsemlegesség talaján állva támogatja. Amennyiben a nem állami iskolák bizonyos standardokat teljesítenek, és ezt a rendszeres (minden közoktatási intézményt érintő) inspekció (modern tanfelügyelet) is alátámasztja, valamint non-profit módon működnek és nem szednek tandíjat, vagy csak az állam által meghatározott mértékben, akkor az állam a költségeknek akár 80-100 százalékát is állja.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nem állami szektor olcsóbban állítja el? az ugyanolyan típusú közoktatási szolgáltatásokat, mint az önkormányzati szektor. Éppen ezért megfontolandó nálunk is kiterjeszteni és erősíteni a fejlettebb országokban már létező szektorsemleges oktatásfinanszírozási gyakorlatot, ahol a megadott feltételek, standardok mentén és megfelelő szakmai ellenőrzés mellett a nem állami szereplők az állami iskolákkal hasonló feltételekkel tudnak iskolákat alapítani és fenntartani. Ehhez mindenképpen szükséges egyfajta „inspekciós” rendszer (ami nem tévesztendő össze a régi típusú tanfelügyelettel!), ahol el lehet dönteni, hogy az adott szolgáltatást hol (önkormányzati, állami, magán, vagy egyházi iskolában) tudja az állam olcsóbban és jobb színvonalon biztosítani. Ez helyzetbe hozhatja azokat az elkötelezett tanári csoportokat is, akik a hátránykezelés területén végeznek sziszifuszi munkát.
A kutatás során készült zárótanulmány itt tekinthető meg.
