Uniós programok értékelése

Végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése érdekében lefolytatott uniós finanszírozású oktatási programok értékelése 2022

Eredmények:

A lemorzsolódás terén látszik némi eredmény. A lemorzsolódási jelzőrendszer adatai alapján csökkent a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 2017 és 2021 között. Ugyanakkor még mindig nagyok a területi különbségek, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben még a javulás ellenére is 15-20 százalék körüli ez az arány és 2019 után látszik némi megtorpanás az adatokban. Miután a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya nem független a pedagógusok értékelésétől (miután az iskolai osztályzatok alakulására támaszkodik az adat), éppen ezért még fontosabb eredmény, hogy az osztályzatok javulása mellett a tanulók tudásában is szignifikáns javulás tapasztalható. Az EFOP-3.1.5 programban a matematika terén – főleg a leggyengébb ötödben - szignifikánsan javultak az eredmények a hasonló helyzetű kontroll iskolák tanulóihoz képest. Ez arra utal, hogy 2016 után a gyengébb teljesítményű iskolákban egységesen sikerült a matematika teljesítményen javítani. Ez valószínűleg annak a hatása is, hogy a korai lemorzsolódást jelző adatbázis elkészültével és az adatoknak az iskolákhoz való eljuttatásával a hátrányosabb helyzetű tanulókkal foglalkozó iskolák rákényszerültek, hogy foglalkozzanak ezzel a témával. Azzal, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás (ami közvetve egyben a lemorzsolódás csökkentését is jelenti), mint uniós cél - adatokkal is megtámasztva - a középpontba került és mindegyik gyengébben teljesítő iskola próbált javítani az eredményeken. az EFOP-3.1.5 programban résztevő intézmények tanulói közt a kontrollcsoport iskoláinak tanulóihoz képest szignifikánsan csökkent azok aránya, akik nem akarnak középfokon továbbtanulni, ennek megfelelően a továbbtanulni szándékozók aránya szignifikánsan nőtt a kezelt csoportban.

A szegregáció mértéke viszont nem csökkent. Az adatok azt mutatják, hogy habár a szegregációs index az SNI gyerekek esetében csökkent, ugyanakkor a mi témánk szempontjából érdekes szegmensekben, a hátrányos helyzetű tanulók körében enyhén emelkedett is. Ez alapján feltételezhető, hogy a céljaiban a deszegregációt is tartalmazó EFOP-3.1.5 program nem csökkentette a hátrányos helyzetű tanulók szegregációjának mértékét. Ennek egyik oka, hogy míg a lemorzsolódás csökkentése széles körben elfogadott cél, addig a szegregáció csökkentése terén kevésbé egyértelmű a kép. A szegregáció elleni hatékony küzdelemhez erős politikai szándék, ágazatközi összefogás és településszintű komplex intézkedésekre van szükség, ami egyaránt jelenti, hogy valódi érvényt szereznek a meglévő jogszabályoknak, de azt is, hogy nem elégednek meg pusztán a szabályozás eszközének használatával, a területet folyamatosan monitorozzák és jóval nagyobb nyilvánosságot teremtenek a témának Az EFOP-on belül külön kezelték a településszintű lakhatási szegregáció kérdését és az oktatási szegregációt.  Ezenfelül viszont az oktatáson belül is leszűkítették a kört a hátrányos helyzetű iskolákra, holott a szegregáció csökkentéséhez éppen, hogy a többségi iskolák becsatornázására is lehetőség lett volna. Így a deszegregációt megcélzó EFOP-3.1.5-ös program elsősorban a több tagintézménnyel rendelkező hátrányos helyzetű iskolákon belül próbálta orvosolni a problémát, illetve a tankerületi központok szintjén is megteremtődött egyfajta szakmai nyelv, de nyilvánvalóan ennél szélesebb körű és hatékonyabb megoldásokra lenne szükség. Az, hogy a szegregáció problémája kevéssé foglalkoztatja magát az oktatás szereplőit is, jól mutatja, hogy az online intézményi adatfelvétel során az intézményvezetők a legkisebb problémának éppen a szegregációt tartották.

 

 

 

 

vissza  


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu