A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia értékelése (2019)
Az értékelés célja annak feltárása volt, hogy a 2014-2020 között a különböző Operatív Programokból megvalósuló fejlesztések milyen módon és mértékben járulnak hozzá a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (továbbiakban: MNTFS vagy Stratégia) célrendszerének megvalósításához, a hátrányos helyzetű célcsoportok életkörülményeinek, társadalmi jellemzőinek, minőségi szolgáltatásokhoz való hozzájutásának javulásához. Az értékelés célja volt továbbá inputok, javaslatok megfogalmazása a 2020 utáni időszakra.
Az értékelés különböző horizontális és ágazati területek mentén vizsgálta az MNTFS megvalósulását. A horizontális témák a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javulása és a roma nők helyzete, míg a hét vizsgált ágazati terület: (i) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer, (ii) az oktatási teljesítmény, iskolai szegregáció, (iii) foglalkoztatás, foglalkoztathatóság, (iv) egészségügy, (v) lakhatás, (vi) területi különbségek csökkentése, (vii) kulturális párbeszéd, szemléletformálás, antidiszkrimináció.
Az értékelést az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a Kopint-Tárki Zrt., a Tártki Zrt. és a GKI konzorciuma végezte el 2019-2020-ban. A T-Tudok a fenti ágazati területek közül (ii) az oktatási teljesítmény, iskolai szegregáció témakörét vizsgálta. Az operatív programok közül mélyebb elemzésnek vetettük alá a következő programokat: EFOP-3.1.10-17, EFOP-3.1.3-16, EFOP-3.1.5-16, EFOP-3.1.7-16, EFOP-3.4.1-15, VEKOP-7.3.6-17.
Az értékelés legfontosabb tanulságai a következők voltak:
- A programok elsősorban az intézményfejlesztési cselekvési tervekig, a lemorzsolódás csökkentését segítő hálózatosodás csírájáig jutottak, de a gyerek/tanuló szintig nem értek el.
- A tervezése során kevéssé érvényesült a szegregáció szempontjából fontos területi szemlélet.
- A végzettség nélküli iskolaelhagyás és a szegregáció elleni küzdelemhez több speciális szakemberre lenne szükség. A kapacitás-problémát nem tudják kezelni az intézményfejlesztésre és képzésre, mentorálásra célzó fejlesztési projektek.
- Fontos lenne önálló pályázási lehetőség megadása a helyi oktatási intézmények számára, ami növelhetné a részvételi motivációt és javíthatná a hatékonyságot.
A 2020 utáni időszakra az alábbi javaslatokat fogalmaztuk meg:
|
Az oktatási teljesítmény, iskolai szegregáció |
||
|
Fő megállapítások |
Következtetések |
Javaslatok |
|
A lemorzsolódás csökkentése elfogadott társadalmi és kormányzati cél, ezzel szemben a szegregációt és annak csökkentésében betölthető szerepüket az oktatási szereplők jóval ambivalensebben ítélik meg. |
A szereplők a szegregáció gyökerét az iskolarendszeren kívül látják, és sem országos, sem területi, sem helyi szinten nem azonos súllyal kommunikálták a korai iskolaelhagyás csökkentésének szükségességét, illetve a deszegregációt, mint célt. |
A korai lemorzsolódás csökkentése és a deszegregáció mint fontos oktatáspolitikai célok jobb kommunikálása. A helyi deszegregációs, illetve antiszegregációs cselekvési tervek kidolgozásába minden helyi érintettet bevonása. |
|
A jelenlegi szabályozási környezet (pl. a pedagógusképzés és foglalkoztatás, bérezés, a szakképzés átalakítása) egyelőre ellene hat egy – a fejlesztési programok által is deklarált – tanulóközpontú, inkluzív és integratív oktatási rendszer kialakításának. |
Ennek következtében az oktatási fejlesztési programok hatékonysága nem mindig megfelelő. |
A programok hatékonyságának javítása céljából javasoljuk erősíteni a fejlesztéspolitikai célok és az oktatásirányításhoz kapcsolódó célok közötti összhangot, például a különböző területekért felelős minisztériumi osztályok közötti együttműködés javításával. |
|
A végzettség nélküli iskolaelhagyás és a szegregáció elleni küzdelemhez az intézmények leginkább a speciális szakemberek (fejlesztő pedagógusok, szociálpedagógusok, pedagógus asszisztensek, iskolapszichológusok) meglétét hiányolják, de sok helyen már tanárhiány is van. |
Az intézményfejlesztésre és képzésre, mentorálásra fókuszáló uniós fejlesztési projektek ezt a kapacitáshiányt önállóan nem tudják kezelni. |
Javasoljuk, hogy a következő ciklus tervezésekor jobban vegyék figyelembe a fejlesztendő intézmények szükségletei, igényeit. Továbbá sokkal kisebb volumenben, de nagyobb mélységben (folyamatos mentorálás, coaching stb.) kellene a programokat elindítani. |
|
A területi és ágazati szempontok együttes figyelembevétele egyaránt igényelné a komplex rendszerek menedzselését biztosító kompetenciákat, a feladatok delegálását és a helyi szereplők autonómiájának növelését és az együttműködés kultúrájának erősítését. |
A fejlesztéseket tervező-irányító intézményrendszer átgondolása szükséges. Ez strukturális átalakításokat is jelent, pl. a döntések minőségét javító kutatói háttérintézeti hálózat visszaépítését, a különböző területeket képviselő kormányzati szereplők közötti munkamegosztás újragondolását, vagy a kompetenciák és felelősségek közötti összhang megteremtését. |
A humán erőforrás kapacitások fejlesztésével (pl. komplex rendszerek irányítását javító továbbképzés) ki kellene alakítani a szakmai és projektmenedzsment szempontok közötti egyensúlyt. A programok monitorozásának, értékelésének jóval nagyobb nyilvánosságot kellene adni akár már a folyamat közben is. |
Az értékelő tanulmány teljes szövege és az angol nyelvű vezetői összefoglaló ide kattintva érhető el.
Link az értékeléshez:
https://www.palyazat.gov.hu/magyar-nemzeti-trsadalmi-felzrkzsi-stratgia-rtkels-
Link az MNTFS-hez:
http://www.ilo.org/dyn/youthpol/es/equest.fileutils.dochandle?p_uploaded_file_id=622
