Lehet-e a lányokból atomfizikus?
Hogyan kezeljük a fiúkat és lányokat az iskolában?
Ebben a filmben a lányok és fiúk teljesítménye közötti különbségeket járjuk körül. Manapság a nemek közötti különbségekről a gender fogalmának kiforgatása és átpolitizálása miatt nehezebb beszélni. Éppen ezért célunk rávilágítani a téma fontosságára, hiszen a pedagógus gender-előítéletes tevékenysége alapvetően befolyásolhatja a tanulási folyamatokat. A PISA eredmények szerint, a lányoknak jobban megy a szövegértés, a fiúknak pedig a matematika. A problémamegoldás terén a a kooperatív, csoportos problémamegoldásban a lányok, az egyéniben pedig a fiúk jeleskednek. Vajon igazak-e ezek az állítások?
Számos kutatás igazolja, hogy a lányok matematikai teljesítménye azért tűnik rosszabbnak a fiúkénál, mert eleve alacsony a motivációs szintjük. Azonos motivációs szinten – a PISA adatok alapján -, a lányok még jobban is teljesítenek matematikából, mint a fiúk. Réti Mónika a téma elismert hazai szakértője is megszólal a filmben, aki arról is beszél, hogy a lányok gyakran akkor sem választják az MTMI pályákat, ha jók benne, mert szövegértésből sokkal jobbak, mint a fiúk, így ezeken a pályákon jobban tudják realizálni az előnyüket. A megoldás a fiúk szövegértési kompetenciájának erősítésében rejlik. Pedagógiai modellváltásra is szükség van, a deficitmodell helyett, ahol eleve tehetséges vagy felzárkóztatásra szoruló csoportokra osztja a szelektív rendszer a gyerekeket, a tanulói aktivitásra és azok erőfeszítéseit elismerő konstruktív pedagógiára lenne szükség.
ÖTLETEK A FILM FELDOLGOZÁSÁHOZ
- Hogyan értelmezné a főcímben elhangzó Szentgyörgyi Alberttől származó gondolatokat az adott film kapcsán?
- Melyik pedagógus-karakter és melyik diák-karakter volt szakmailag különösen hiteles vagy/és rokonszenves, Önnek? Miért?
- Egyetért-e a látott filmben szereplő pedagógiai megoldásokkal? Ha igen, miért? Ha nem, mivel nem ért egyet?
- Meg tudná nevezni azokat a filmes megoldásokat az egyes epizódokból, amelyeknek köszönhetően mélyebb tudásra tett szert a feldolgozott téma vonatkozásában?
- Az egyes epizódokok alapján, véleménye szerint, mi szükséges a minőségi oktatáshoz? Melyek lehetnek azok az alapvető nehézségek, amelyek ennek ellenébe mennek?
- Az Ön tapasztalatai alapján, miként ellensúlyozhatja/erősítheti a filmekben bemutatott pedagógiai megoldásokat a szülő? Milyen szülői eszköztár szükséges ehhez?
- Az Ön véleménye szerint, hozzájárultak-e a kisfilmek az oktatási adatok hiteles értelmezéséhez? Melyek voltak azok a tényalapú információk, amelyek újak voltak az Ön számára? Voltak-e olyan információk, amelyek filmbeli ábrázolása meglepte Önt? ha igen, melyek voltak ezek?
- Hogyan értelmezné a főcímben elhangzó Szentgyörgyi Alberttől származó gondolatokat az adott film kapcsán?
- Hogyan jellemezné a filmben bemutatott osztálytermi/iskolai/tanulási környezetet? Milyen pedagógiai-módszertani kultúrát tükröz a látott film?
- Melyik pedagógus-karakter és melyik diák-karakter volt szakmailag különösen hiteles vagy/és rokonszenves, Önnek? Miért?
- Egyetért-e a látott filmben szereplő pedagógiai megoldásokkal? Ha igen, miért? Ha nem, mivel nem ért egyet?
- Néhány epizód konfliktushelyzetek teremtésével, feloldásával operált. Kérjük, nevezze meg ezeket az epizódokat! Kérjük, javasoljon konfliktusra épülő alaphelyzeteket a többi epizód esetében is!
- Meg tudná nevezni azokat a filmes megoldásokat az egyes epizódokból, amelyeknek köszönhetően mélyebb tudásra tett szert a feldolgozott téma vonatkozásában?
- Az egyes epizódokok alapján, véleménye szerint, mi szükséges a minőségi oktatáshoz? Melyek lehetnek azok az alapvető nehézségek, amelyek ennek ellenébe mennek?
- Az Ön tapasztalatai alapján, miként ellensúlyozhatja/erősítheti a filmekben bemutatott pedagógiai megoldásokat a szülő? Milyen szülői eszköztár szükséges ehhez?
- Milyen egyéb oktatási téma feldolgozását javasolná a sorozat következő epizódjában? Indokolja témaválasztását! Milyen animált karaktert elevenítene meg a történetben? Miért?
- Az Ön véleménye szerint, hozzájárultak-e a kisfilmek az oktatási adatok hiteles értelmezéséhez? Melyek voltak azok a tényalapú információk, amelyek újak voltak az Ön számára? Voltak-e olyan információk, amelyek filmbeli ábrázolása meglepte Önt? ha igen, melyek voltak ezek?
- Mindegyik megtekintett filmből válasszon ki egy alapfogalmat, s definiálja a látottak alapján! Milyen pedagógiai/nevelésszociológiai/közgazdasági társfogalmat rendelne a kiválasztott alapfogalomhoz, pontosítva annak jelentését?
- Milyen alternatív címet adna a filmsorozatnak? És az egyes epizódoknak? Milyen cím tudná jobban a filmek tényalapúságára felhívni a figyelmet?
SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS
SZAKIRODALOM
A magyar tanulók matematika tanulása és eredményessége mögötti motivációkat vizsgálta Lannert Judit, D.Molnár Éva és Csüllög Krisztina tanulmánya, ami a Hatások és különbségek kötet harmadik tanulmánya. A tanulmány szerint a magyarországi tanulók 2003 és 2012 közötti matematika teljesítményének romlását részben az magyarázza, hogy a magyar iskolákban a matematika órákon viszonylag kevés óraszámban nagy mennyiségű tananyagot adnak le, egyre kevésbé érdekesen. Ezért a tanulási motiváció, ezen belül is az önhatékonyság mértéke lecsökkent, vagyis egyre kevesebb tanuló hiszi el magáról, hogy képes megoldani egy matematikafeladatot.
Vizsgáljuk meg most „A lányoknak rosszabbul megy a matematika” állítást! Egyrészt, ez nem minden országban igaz, Finnországban például nem, de Közép-Kelet-Európában igen. Másrészt rendkívül érdekes, hogy ha kontrolláljuk az eredményt a motivációval, akkor ez az összefüggés eltűnik. Sőt, ugyanolyan motiváltsági szinten a lányok jobban teljesítenek matekból, mint a fiúk. Vagyis a lányok gyengébb teljesítménye mögött olyan pedagógusi magatartás áll, amelyik nem hisz a lányok matematikai kompetenciáiban, és ezzel eleve demotiválja őket.
A lányokra jóval erősebb a zömében női pedagógusok, tanítók hatása. Amennyiben bizonytalanok a női tanítók a természettudományos megközelítésekben, akkor ezt a képet közvetítik a lányok felé. A fiúkra kevésbé hat a matematikában, természettudományban gyengébb tanítónő szerepmodellje. Éppen ezért, például Portugáliában, a tanítók ilyen területen való kompetenciáinak fejlesztése alapvető elvárás lett. Serdülőkor előtt rögzül a gyerekekben a természettudományos kép, s ha ez nem sikerül, s bennragadnak a tanulók a mitikus gyermekkorban, akkor onnan később sokkal nehezebb kihozni őket. A nemi sztereotípiák, amik hatnak a családban, iskolában és a munkahelyeken is, alapvetően és sajnos negatívan befolyásolják a lányok önképét.
A nők folyamatos demotiválása az MTMI területeken szintén nyomon követhető. Az MTMI szakokat még ott is alacsony arányban választják a lányok, ahol a mért matematikai és/vagy természettudományos teljesítményük jó, mint például Finnországban. Az OECD feltételezése szerint akkora előnyük van a lányoknak a fiúkhoz képest a szövegértés területén, hogy még jó matematika teljesítmény esetén is inkább megéri nekik ezen a vonalon továbbtanulni. Az OECD országok közt az MTMI (angolul STEM) karriert 30 éves korukra elképzelő 15 éves diákok átlagosan közel fele lány. Ugyanakkor, arányuk az MTMI szakokon ennél 5 százalékponttal kevesebb. Magyarország esete kirívó, az OECD országok közt itt a legalacsonyabb az MTMI karriert elképzelő diákok közt a lányok aránya (35%). Pedig jóval több lány lenne képes az eredményei alapján megpályázni az MTMI szakokat a felsőoktatásban, mint ahányan teszik.
Ráadásul a PISA adatok alapján úgy tűnik, minél jobb a helyzet a nemi egyenlőség terén egy országban, annál inkább jellemző, hogy a lányok továbbtanulási aránya az MTMI pályákon elmarad a fiúkétól). Ezt nevezik az ún. nemi egyenlőségi paradoxonnak a természettudományok területén. Az elemzések azt mutatják, hogy a jelenség mögött két alapvető ok fedezhető fel. Egyrészt, ahol nagyobb az egyenlőtlenség a nemek között, ott felértékelődnek a magasabb fizetést nyújtó műszaki, mérnöki és informatikusi pályák. Így éppen azok a lányok ambicionálják ezeket a szakmákat, akiknek az életminősége nagy eséllyel romlana ennek hiányában. Magyarország sajátos képet mutat ezen a területen, mert a nemek egyenlősége terén rossz a helyzet, ennek ellenére kevés nő választja az MTMI területeket. A nemek közötti egyenlőséget mérő európai index (gender equality index) magyar értéke alatta van az európai értéknek, ráadásul a volt szocialista országok mind megelőznek minket. Mind a munkaerőpiaci részvétel, bérek, a pénzügyi forrásokkal való ellátottság vagy különösen a politikai képviselet/gazdasági hatalom terén nagyok az elmaradások.
A másik ok pedig az, hogy nem pusztán az abszolút előnyöket, de a relatív előnyöket is mérlegelik a fiatalok a továbbtanulás esetén. A lányok előnye a szövegértés terén olyan nagy, hogy ha még jó eredményt is érnek el a természettudományok terén, akkor is vonzó marad számukra a humán vagy a bölcsész pálya. A fiúk esetén viszont, miután a szövegértés terén általában elmaradnak, kevésbé áll fenn ez az egyéni relatív előny. A problémát elemző kutatók szerint a megoldás éppen a fiúk szövegértési kompetenciáinak és érzelmi intelligenciájának fejlesztése lenne, mert így kiegyenlítődnének a nemek terén tapasztalt egyéni relatív előnyök.
A magyar oktatási rendszer rendkívül polarizált, szelektív és kompetitív, amely hozzájárul a lány tanulók által rendszeresen megtapasztalt stressz kialakulásához. A versengés inkább a fiúknak kedvez, míg a csoportmunka, amiből jóval kevesebb van a magyar iskolákban, a lányoknak. A tehetséggondozás a magyar iskolákban hagyományosan elsőbbséget élvez, de sok esetben akaratlanul is elavult pedagógiai eszmék táplálják. A dinamikusabb tehetségfogalom alkalmazása, amely a kihívásokra, mint fejlődési lehetőségekre, a kudarcokra pedig, mint tanulási alkalmakra tekint, több lányt csalogatna az MTMI területekre. A tanárok hagyományosan akkor tekintenek egy tanulót tehetségesnek, ha a lehető legkevesebb próbálkozás és a lehető legkisebb erőfeszítés árán oldanak meg bizonyos problémákat. Paradox módon, a tanulásba fektetett erőfeszítést nem értékeli kellőképpen az iskola. Ez pedig éppen ellene hat a lányok bevonzásának az MTMI szakokra.
A nőknek a felsőoktatásban, a tudományban és a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányairól lásd még Lannert Judit és Nagy Bea tanulmányát.
