A magyar oktatás teljesítménye nemzetközi összehasonlításban
Hol áll a világban a magyar oktatás?
Az OECD 2000 óta háromévente méri a 15 éves tanulók alkalmazható tudását szövegértés, matematika és természettudományi és egyéb területeken. Ennek a vizsgálatnak a neve a PISA (Programme for International Student Assessment). Ma már több mint 90 ország vesz részt benne, mintegy 3 millió tanulóval. A kisfilmből megtudhatjuk, hogy a PISA adatok alapján nemzetközi összehasonlításban mikor volt a legjobb a magyar oktatás teljesítménye és hol álltunk a film készítése időpontjában legutolsó méréskor, 2018-ban. A kisfilmből kiderül az is, hogy vajon csak pénzkérdés-e a jó teljesítmény és az is, hogy melyik az a két európai ország, ahol a tanulók teljesítménye 2000 óta egyfolytában javul. Egy téren sajnos Magyarország mindig az „elsők” közt van, ez pedig a családi háttér hatásának mértéke a tanulói teljesítményekre. Hermann Zoltán oktatáskutató elmagyarázza, hogy ez miért is nagyon nagy baj.
ÖTLETEK A FILM FELDOLGOZÁSÁHOZ
- Hogyan értelmezné a főcímben elhangzó Szentgyörgyi Alberttől származó gondolatokat az adott film kapcsán?
- Melyik pedagógus-karakter és melyik diák-karakter volt szakmailag különösen hiteles vagy/és rokonszenves, Önnek? Miért?
- Egyetért-e a látott filmben szereplő pedagógiai megoldásokkal? Ha igen, miért? Ha nem, mivel nem ért egyet?
- Meg tudná nevezni azokat a filmes megoldásokat az egyes epizódokból, amelyeknek köszönhetően mélyebb tudásra tett szert a feldolgozott téma vonatkozásában?
- Az egyes epizódokok alapján, véleménye szerint, mi szükséges a minőségi oktatáshoz? Melyek lehetnek azok az alapvető nehézségek, amelyek ennek ellenébe mennek?
- Az Ön tapasztalatai alapján, miként ellensúlyozhatja/erősítheti a filmekben bemutatott pedagógiai megoldásokat a szülő? Milyen szülői eszköztár szükséges ehhez?
- Az Ön véleménye szerint, hozzájárultak-e a kisfilmek az oktatási adatok hiteles értelmezéséhez? Melyek voltak azok a tényalapú információk, amelyek újak voltak az Ön számára? Voltak-e olyan információk, amelyek filmbeli ábrázolása meglepte Önt? ha igen, melyek voltak ezek?
- Hogyan értelmezné a főcímben elhangzó Szentgyörgyi Alberttől származó gondolatokat az adott film kapcsán?
- Hogyan jellemezné a filmben bemutatott osztálytermi/iskolai/tanulási környezetet? Milyen pedagógiai-módszertani kultúrát tükröz a látott film?
- Melyik pedagógus-karakter és melyik diák-karakter volt szakmailag különösen hiteles vagy/és rokonszenves, Önnek? Miért?
- Egyetért-e a látott filmben szereplő pedagógiai megoldásokkal? Ha igen, miért? Ha nem, mivel nem ért egyet?
- Néhány epizód konfliktushelyzetek teremtésével, feloldásával operált. Kérjük, nevezze meg ezeket az epizódokat! Kérjük, javasoljon konfliktusra épülő alaphelyzeteket a többi epizód esetében is!
- Meg tudná nevezni azokat a filmes megoldásokat az egyes epizódokból, amelyeknek köszönhetően mélyebb tudásra tett szert a feldolgozott téma vonatkozásában?
- Az egyes epizódokok alapján, véleménye szerint, mi szükséges a minőségi oktatáshoz? Melyek lehetnek azok az alapvető nehézségek, amelyek ennek ellenébe mennek?
- Az Ön tapasztalatai alapján, miként ellensúlyozhatja/erősítheti a filmekben bemutatott pedagógiai megoldásokat a szülő? Milyen szülői eszköztár szükséges ehhez?
- Milyen egyéb oktatási téma feldolgozását javasolná a sorozat következő epizódjában? Indokolja témaválasztását! Milyen animált karaktert elevenítene meg a történetben? Miért?
- Az Ön véleménye szerint, hozzájárultak-e a kisfilmek az oktatási adatok hiteles értelmezéséhez? Melyek voltak azok a tényalapú információk, amelyek újak voltak az Ön számára? Voltak-e olyan információk, amelyek filmbeli ábrázolása meglepte Önt? ha igen, melyek voltak ezek?
- Mindegyik megtekintett filmből válasszon ki egy alapfogalmat, s definiálja a látottak alapján! Milyen pedagógiai/nevelésszociológiai/közgazdasági társfogalmat rendelne a kiválasztott alapfogalomhoz, pontosítva annak jelentését?
- Milyen alternatív címet adna a filmsorozatnak? És az egyes epizódoknak? Milyen cím tudná jobban a filmek tényalapúságára felhívni a figyelmet?
SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS
SZAKIRODALOM
A magyar adatokról a PISA hivatalos oldalán angolul lehet olvasni, a legfrissebb adatokról ajánljuk Andreas Schleicher prezentációját.
A PISA módszertanát érintő alapvető kritika az, hogy kompetenciaterületeket csak nagyon sok kérdéssel lehet feltárni, erre viszont nincs lehetőség az osztályokban, így is többórás teszteket végeznek. Ezért bizonyos adatokat imputálnak a meglévőkből (a diákcsoportok különböző kompetenciaterületen elért eredményei alapján), másrészt van, aki szerint a PISA intelligenciahányadost mér, nem kompetenciaterületeket. Sokan bírálják azért, mert csak arról van információ, ami mérhető (ha egyáltalán), éppen ezért a PISA módszertanának fejlődése során a szövegértés, matematika és természettudomány terület mellett már más területeket is meg próbálnak mérni, pénzügyi, globális ismeretek, digitális szövegértés, problémamegoldó képesség, kreativitás. Ha valakit mélyebben érdekel a PISA mérés módszertana, az arra adott kritikák és az eredmények fogadtatása, annak ajánljuk a következő tanulmányt, aminek a rövid változata megtalálható itt.
A Kölöknet szülői portálon több cikk is foglalkozik a PISA adatok magyarországi értelmezésével:
A legfrissebb adatokról ajánljuk a Tanulópénz blog bejegyzését: Az egyik cikk az EU indikátorok (aminek része néhány PISA adat is) alapján mutatja be a magyar oktatás teljesítményét nemzetközi összefüggésben. Egy másik cikk a tehetséggondozás szempontjából nézi az adatokat. Önmagában ugyanis egy átlagpontszám semmit sem mond az eloszlás ismerete nélkül. Minél normálisabb az eloszlás (Gauss görbe), annál inkább jellemző szám az átlag. Viszont, ha sokan vannak lent és fent, középen meg kevesen, akkor ez kevésbé releváns. Ezért fontos az alulteljesítők és a tehetségesek arányát bemutatni. A magyar rendszerben nagyobb az alulteljesítők aránya, míg az egy vagy mindhárom területen magas szinten teljesítők aránya alacsonyabb nemzetközi összehasonlításban.
A 2015-ös PISA eredményekről részletesen beszámol az alábbi három cikk:
https://www.koloknet.hu/iskola/meres-es-ertekeles/pisa/2-resz-a-kormanyzati-reakciok-es-a-tenyek/
A 2012-es PISA eredményekről részletesen beszámolnak az alábbi cikkek:
https://www.koloknet.hu/iskola/meres-es-ertekeles/pisa/pisa-2012-hol-tartunk/
https://www.koloknet.hu/iskola/meres-es-ertekeles/pisa/pisa-2012-hol-tartunk-8/
https://www.koloknet.hu/iskola/meres-es-ertekeles/pisa/pisa-2012-a-helyunk-a-nemzetkozi-mezonyben-2/
https://www.koloknet.hu/iskola/egy-nem-is-annyira-meghokkento-tanulsag-a-pisa-vizsgalatbol/
Csapó Benő, a PISA legismertebb hazai szakértője volt, érdemes megnézni a vele folytatott beszélgetést 2016-ból, valamint egy MTA 2012-es konferencián elhangzott beszédét.
