Oktatáskutatás és fejlesztés

A magyar felsőoktatás nemzetköziesedése

A Tempus Közalapítvány „Nemzetközi hallgatók a hazai felsőoktatási intézményekben” – valamint „Doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata” EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében kiírt – pályázata keretében a T-Tudok Zrt. kutatás végzett 2017 második felében. A kutatás célja a magyar felsőoktatás nemzetköziesedési folyamatainak, problémáinak feltárása volt. A kutatás a felsőoktatás teljes spektrumára, az alap, mester- osztatlan és doktori képzési szintekre fókuszált. A kutatás során egyaránt alkalmaztunk kvalitatív és kvantitatív módszereket, valamint bevontunk hallgatókat, doktoranduszokat és egyetemi alkalmazottakat is.




Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében

A T-Tudok a Nemzeti Rehabilitásciós és Szociális Hivatal (ma már EMMI) KAB-KT-16-25683  projektjének keretében vizsgálta a a szegregátumban élő általános iskolás tanulók kábítószer használatát. 

Kutatásunk során a korábbi eredményekre alapozva azt kívántuk vizsgálni, hogy hogyan alakulnak a szegregátumokban élő gyerekek droghasználati szokásai, mi befolyásolja a drogról kialakult tudásukat, tehát, hogy mennyire fogadják el, vagy utasítják el a drogokat, használatukat, különösen tekintettel az új pszichoaktív szerekre. A szülők és az iskola komolyan befolyásolhatják ezen szokások kialakulásának a dinamikáját, de sokszor nincsenek információik, illetve eszközeik a folyamatok kézbentartására. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a felnőtt társadalom hogyan tudja megvédeni a fiatalokat, milyen eszközeik vannak a függőség megelőzésére.

A kutatás kérdései

Kutatásunkban elsősorban szegregátumok mellett működő iskolák tanulóit, tanárait és szüleit kérdeztük többféle módszerrel. A főbb kutatási kérdéseink a következők voltak:

·   Milyen információkkal rendelkeznek a káros szerekről és hatásukról az általános iskola felső tagozatos tanulói és szüleik, tanáraik?

·   Mi jellemzi ennek a korosztálynak a káros szerek (cigaretta, alkohol, drog) fogyasztását?

·   Mik a fiatalok káros szenvedélyeivel összefüggő kockázati és védőfaktorok?

·   Hogyan működik a védőháló?

A drogfogyasztás mintázata követ-e valamilyen specifikus területi mintázatot?

 




Koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyei a hátrányos helyzetű térségekben

AZ MTA TK Gyerekesély műhelytanulmányok 2015-ös számában Lannert Judit a koragyermekkori fejlesztéshez való hozzájutás esélyeiről írt a hátrányos helyzetű térségekben.

Az egészségügyi adatok (születési súly, sérültség aránya, fejlesztés aránya) azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben az elmúlt években a koragyermekkori intervenció terén nemhogy javulás, de inkább romlás tapasztalható. Ezekben a térségekben 2013-ban az átlagos születési súly a magyar hetvenes évekbeli átlagot sem közelíti meg. A sérülteknek pusztán 40-60 százalékát fejlesztik. A fejlesztésbe kerülés ideje sem csökkent a fiatalabb korosztály esetén szignifikáns mértékben.

A korai fejlesztés iránti kereslet gyakran nem a valós igényeken alapul, hanem azon az igényen, amit a szűrést végző szakemberek „létrehoznak, vagy elismernek”, akik viszont valószínűleg igazodnak a meglévő kapacitásokhoz. Az ellátórendszer bár mennyiségben próbálja követni a keresletet, de csak követi, preventív jellege nincsen.




A PÉCSI KREATÍV PARTNERSÉG MATEMATIKA PILOT-PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A Kreatív Partnerség program második szakaszára a 2014/2015-ös tanév második félévében került sor, az Oktatási Hivatal TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, a „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” elnevezésű kiemelt projekt megvalósítása során, az ún. Innovatív hálózatok létrehozása nevelési-oktatási programok fejlesztése című projekt keretében. 

A program értékelésének keretében a T-Tudok mérte a diákok fejlődését matematika, szövegértés, empátia, tanulási motiváció, szociális képességek, és az énkép alakulásának területein. 

A teljes programértékelési anyagot itt találja.




OECD CERI Kreativitás és Kritikai Gondolkodás Fejlődésének Mérése Projekt

2015 április-2017 július között az OECD két éves pilot programot indított, aminek kettős célja van, egyrészt, hogy a kreativitást és kritikai gondolkodást fejlesztő eszközcsomagot adjon a pedagógusok kezébe, másrészt, hogy a 2021-es PISA vizsgálatba a kreativitást mérő feladatsorok kerülhessenek be.

A kreativitás és kritikai gondolkozás kompetenciák azért kerültek az OECD fókuszába, mert több kutatás is bizonyította (például Világgazdasági Fórum), hogy a gazdasági versenyképesség fő motorjai éppen ezek a területek, viszont a munkáltatók visszajelzése alapján ezek hiányoznak leginkább a mai munkavállalókból.

A két éves szakasz első felében öt ország vett részt (Magyarország, Thaiföld, Szlovákia, USA, Franciaország), a második szakaszban már 14 ország nevezett be. A magyar részvételt az indokolta, hogy egész Európában csak az angoloknak és a magyaroknak volt olyan kreativitást fejlesztő iskolai programjuk (Kreatív Partnerség program), amelyről mérési eredményekkel is rendelkeztek.

A projekt célja egy olyan formatív értékelési eszköz kidolgozása, ami segíti a pedagógusokat a diákok kreativitásának és kritikai gondolkodásának fejlesztésében, és lehetőség szerint keretet adhat a diákok önértékelésének is.Az eszköz össze lesz kapcsolva olyan ajánlott pedagógiai gyakorlatokkal és feladatokkal, amik lehetőséget adnak a diákoknak, hogy bemutassák képességeik fejlettségét, és ezek fejlődését.

Magyarországon a T-Tudok a 2015/2016-os tanévben végzett mérést 15 iskolában, összesen 18 kísérleti, és 22 kontroll osztályban, 3., 7., és 10. évfolyamon.




A magyar közoktatás számokban: Facts and Figures 2014/2015 kötet

A Public Education in Hungary: Facts and Figures címet viselő angol nyelvű kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a külföldi érdeklődők (szakemberek és újságírók) megismerkedhessenek a hazai oktatásügy alapvető tényeivel. Nem célja a kiadványnak, hogy tükröt tartson a hazai oktatáspolitika elé – ez a magyar nyelvű kiadványok feladata –, de természetesen az alapvető statisztikai adatokon túlmutató indikátorok tükrözik az oktatáspolitikusokat és a közvéleményt foglalkoztató problémákat.




A felülemelkedő (reziliens) tanulók teljesítményét befolyásoló tényezők az Országos Kompetenciamérés adatai alapján

A kutatási feladat célja annak feltárása és átfogó elemzése volt, hogy milyen összefüggések találhatók a felülemelkedő tanulói teljesítmény és a tanuló háttere illetve az iskola néhány jellemzője között.Tanulmányunk tanulsága, hogy a pedagógus és az iskola nagyon is számít.


A kutatás megrendelője: Oktatási Hivatal
A kutatás ideje: 2015. július-szeptember




Indikátorfejlesztés 2015

A projekt a TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 azonosító számú, „Oktatási törzsindikátorok és mérési eredmények alapján készülő indikátorok rendszerének fejlesztése” elnevezésű (KIMER 2014) projekt továbbfejlesztése. A Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaságtudományi Intézet és a T-TUDOK konzorciuma által megvalósított indikátorfejlesztési projekt feltárta, és a projekt Kutatási jelentésében megállapította, hogy az Oktatási Hivatal tanügyigazgatási célú adatgyűjtései, bár az igazgatási céloknak általában megfelelnek, az oktatáspolitikai irányítást szolgáló elemzések céljára csak igen korlátozott mértékben alkalmasak. Ennek elsődleges oka, hogy a jogszabályoknak ugyan napi szinten általában megfelelnek, de nincs mögöttük olyan adatbázis produktum, amely biztosítja oktatáspolitikai érdekű, trendek követésére is alkalmas mutatók előállítását.




Biztos Kezdet házak értékelése 2015

A Biztos Kezdet Program monitorozása és értékelése a TÁMOP 5.2.1.-12/1 Gyerekesély program országos kiterjesztésének szakmai módszertani megalapozása és a program kísérése című kiemelt program keretén belül a T-Tudok arra vállalkozott, hogy a Biztos Kezdet Gyerekházak beválását értékelje a gyerekek fejlődése és a szülőkre gyakorolt hatásának szempontjából.




A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása

Az Oktatási Hivatal „A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása a TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 azonosító számú projektjében az ELTE vezetésével egy konzorcium arra vállalkozott, hogy a leginnovatívabb pedagógusok egy csoportjával finomítsa és tesztelje a pedagógusminősítési eljárás mester és kutató fokozatba léptetésének protokollját. A T-Tudok feladata volt, a konzorcium tagjaként hogy minimum 1200 innovatív pedagógust azonosítson egy bizonyos eljárás során, akik így a projektben részesei lehetnek a pedagógusminősítési eljárás finomítását szolgáló pilotnak. A T-Tudok a projekt keretében elkészítette a kiválasztási kritériumokat tartalmazó elemző tanulmányt, majd e kritériumokon alapuló strukturált online kérdőívet, amihez kitöltési útmutatót is rendelt. Ezután került sor a legalább 10 év tapasztalattal és valamilyen innovatív gyakorlattal rendelkező pedagógusok nagymintás felvételére (mintegy 5000 válaszolóval) és a mintából, többváltozós elemzés alapján 1700 innovatív tanár meghatározására.

A kutatási zárójelentést itt olvashatják.




Innovatív hálózatok létrehozása nevelési-oktatási programok fejlesztésére

A jelen kutatás-fejlesztés megvalósítására a TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 azonosító számú, „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz” elnevezésű kiemelt projekt megvalósítása keretében került sor. A kiemelt projekt átfogó célja a közoktatás-fejlesztés szakmai támogatása, a csatlakozó közoktatási konstrukciók koordinálása, minőségbiztosítása és nyomon követése, a köznevelés megújítását célzó ágazatirányítási tevékenységek szakmai támogatása volt.




Leonardo TOI - Common goals Common ways

  A projekt három külföldi (Euro Training Centre, München, Németország; Train’d Up, Stirling, Skócia, valamint a Pedagógiai Egyetem, Krakkó Lengyelország), illetve három hazai partner (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Csepel-sziget Általános- és Szakiskola, Speciális Szakiskola, valamint a T-Tudok) részvételével valósult meg.

 Az Innováció-transzfer pályázattípus lényege, hogy más európai uniós országokban már bevált, jó gyakorlatok magyarországi adaptációját és integrálását segítse elő – olyan tartalmi területeken, amelyek illeszkednek a hazai szakképzés igényeihez, és elősegítik annak megújulását. A projekt során az alábbi elemek adaptálására kerül sor:

Egy német eredetű, pályaorientációt segítő kompetenciamérési rendszer eszköztára, illetve know-how-ja, amelynek kezelői, alkalmazói a szakképzésben dolgozó pedagógusok, célcsoportját pedig azoknak az általános iskoláknak a 7-8. osztályos tanulói alkotják, amelyek az adott szakképzési intézmény vonzáskörzetében találhatók. Az eszköz segítségével a tanulók néhány órás elfoglaltságot követően megtudhatják, hogy mely pályairányok a leginkább megfelelők számukra (Kompetenzfeststellung)




Leonardo Partnership - TRaKSforA

Az ún. Egész életen át tartó tanulás 2013. szeptember és 2015, szeptembere között zajló program keretében létrehozott nemzetközi partnerség célja az innováció és a kreativitás fejlesztése az oktatás és képzés különböző szintjein. A 10 európai intézmény együttműködésére épülő partnerség keretében cégünk egy nemzetközi találkozónak volt a házigazdája 2014. júniusában, valamint 12 tanulmányúton gyűjtött ún. jógyakorlat elemeket a kreatív oktatás témakörében, illetve biztosítottuk a projektpartnerek a hazai bevált kreatív oktatási gyakorlatok megismerését. A projektben feladatunk volt a projekt monitoring is, amelynek esettanulmányok írásával és elégedettségi kérdőívek felvételével, elemzésével teszünk eleget. 




Indikátorfejlesztés 2014

Az Oktatási Hivatal a Köznevelési Információs Rendszer adatgazdája. A KIR keretében működteti – egyebek között – az intézménytörzs nyilvántartást, a tanulói nyilvántartást, a pedagógus nyilvántartást, a középiskolai felvételi rendszert (KIFIR), a felsőoktatási felvételi rendszert (FELVI), a Kompetenciamérést és az Érettségi rendszert. Ezen adatbázisok alapján az Oktatási Hivatal tervezi a köznevelési rendszer minőségi mutatóit koherens rendszerben leíró indikátorok rendszeres on-line publikálását a tanügyigazgatás és az iskolák számára.  A feladatot a TÁMOP-3.18-09/1-2010-004 azonosító számú projekt keretében a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ konzorciuma végezte el.




PISA adatok használata és értelmezése a módszertani kritikák tükrében

Megjelent az Educatio oktatáskutatási folyóiratának 2015. évi nyári száma, amely a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérésekkel foglalkozik. A kötetben megtalálható Lannert Judit tanumánya is, amely rövidített változata egy hosszabb verziónak, ami itt olvasható.




Kutatás a szülők és pedagógusok közötti kommunikációról 2013-2014

 A Kölöknet és az OFOE a szülők és pedagógusok közötti kommunikáció témájában egy on-line kutatást szervezett, amit a T-Tudok bonyolított le 2013 júniusa és szeptembere között.

A kutatás célja az volt, hogy felderítsük milyen formákban és milyen gyakran kommunikál egymással szülő és pedagógus. Ezen felül az is a vizsgálat tárgya volt, hogy az általános és középiskola során felmerülő tipikus problémák esetén milyen megoldásokhoz nyúlnak a szülők és pedagógusok. A kérdőívben szerepelt egy külön blokk az új infokommunikációs eszközök használatára vonatkozóan. Kíváncsiak voltunk, vajon milyen gyakran és hogyan kommunikálnak a gyerekekért felelős felnőttek és arra is, hogy milyen sikerrel teszik ezt. Mennyire elégedettek a meglévő kommunikációs formákkal és mennyire tudják megoldani a felmerülő problémákat. 

A tanulmány itt olvasható.




A tanulói teljesítményt befolyásoló motívumok és tanulási stratégiák nemzetközi rendszerszintű mérésekben




Tanoda típusú intézmények monitoring programja




Diszkrimináció a közigazgatásban

„A közigazgatás kirekesztő mechanizmusai - közigazgatás, jogalkotás és védett tulajdonságú csoportok” TÁMOP–5.5.5 projekt társadalomtudományi kutatásai, 5-6 tanulmányok

 2012-2013-ban az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbízásából országos kutatást végeztünk hat – előzetes kritériumok mentén - kiválasztott településen, amelynek egyik célkitűzése a települési önkormányzatok kapcsolatrendszerének, szolgáltatásnyújtásának, illetve működési mechanizmusainak a vizsgálata volt annak érdekében, hogy feltárja a működés/működtetés lehetséges kirekesztő mechanizmusait. Feltérképezze, ezeknek a mechanizmusok a gyakorlatát, különös tekintettel a védett tulajdonságú csoportokat érintő döntésekre, illetve a kutatási eredmények által rámutasson a helyi együttműködési és döntéshozatali rendszer csomópontjaira. A kutatás másik komponense megpróbálta összegyűjteni a felnőtt lakosság négy védett tulajdonságú csoportjának a körében a közigazgatás különböző szintjeivel kapcsolatos személyes diszkriminációs tapasztalatokat és véleményeket. Nők, romák, fogyatékos emberek, idősek (65 éven felüliek) - helyzetének átfogó feltárásán keresztül kívánta megismerni az egyenlő bánásmód érvényesülésének lehetőségeit és korlátait a közszolgáltatások elérése során.




A tényekre alapozott oktatás jó gyakorlatai




Előrehozott szakképzés

Előrehozott szakképzés 2012

A közoktatásról szóló 1993. évi  LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, ennek értelmében " A szakiskolai nevelés és oktatás- azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek- megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és- legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz élményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."

A kutatás célja az előrehozott szakképzés tapasztalatainak vizsgálata. Annak elemzése, hogy az előrehozott szakképzésben tanulóknak milyen a családi háttere, milyen az iskolai előélete és milyen motivációkkal érkeztek a képzésbe.




Szülőtámogatás Európában, Eurofound jelentés 2012

A Eurofound 2012-ben egy Jelentést készített a Szülőtámogatásról Európában. A magyar háttéranyagot a T-Tudok készítette. A munka és a magánélet közötti egyensúly és a gyermekek jól-létének kérdésében elsősorban olyan dolgokra fókuszáltak eddig, mint a gyermekgondozási szolgáltatások, a rugalmas munkaidő és családi pótlék. Bár mindenki elismeri, hogy a szülő hatása a gyermek jövőjére kimagasló, de csak a közelmúltban jutottak el oda, hogy a szülői támogatást és oktatást is társadalmi beruházásnak kell tekinteni, amely csökkentheti a szülői stresszt és hozzájárul a munka és család közötti egyensúly kialakításához.




Regionális helyzetértékelés a kora gyermekkori intézményrendszer hálózatos fejlesztésének megalapozásához

Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. TÁMOP 3.1.1. programiroda által a 21. századi közoktatás ? fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002) kiemelt projekt támogatási szerződése alapján a 4. számú ?A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását segítő szolgáltatások? pillér Korai intervenciós hálózati program kidolgozása alprojekt keretében a Tárki-Tudok az Aita Bt-vel közös konzorciumban Kereki Judit vezetésével a korai intervenció rendszerét illetően regionális kutatást folytatott. 




Az iskoláztatási támogatás bevezetésének tapasztalatai

A világban több helyen találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a társadalmilag kívánatos viselkedést pénzügyi ösztönzőkkel vagy szankciókkal próbálják kikényszeríteni. Az egyik kiemelkedő terület a perifériára szorult családok gyerekeinek óvodába csalogatása és iskolában tartása, amit gyakran feltételhez kötött pénzügyi támogatással próbálnak elősegíteni. 2010 nyarán Magyarország is erre az útra lépett, amikor a családi pótlékot iskoláztatási támogatássá alakította, és folyoósítását a gyerek iskolai hiányzásaitól tette függővé. 




A Dél-Dunántúli Operatív Program 2007-2008. évi eredményeinek elemzése




Az iskolai erőszak kezelése

A Tárki-Tudok 2009 tavaszán on-line kérdőíves kutatást végzett az iskolai erőszakról a Kölöknet szülői portállal együtt.




Aktív állampolgárság Magyarországon nemzetközi összehasonlításban

Az Aktív Állampolgárság Alapítvány azzal bízta meg a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központot, hogy tekintse át a magyar fiatalok állampolgári attitűdjeire vonatkozó kutatási adatbázisokat és szakirodalmat, valamint foglalja össze ezek főbb eredményeit, megállapításait. További részletek és az elkészült tanulmány a tovább gombra kattintva olvashatóak.




Kapacitásbővítés az oktatás terén a közelgő magyar elnökség kapcsán

A Tárki-Tudok felmérést végzett a soros hazai Európai Uniós elnökségben érintett minisztériumi és háttérintézményi szakemberek, a pedagógusok és a diákok körében a 2011-es elnökséggel kapcsolatban.




Nemzeti Jelentés az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogram hazai megvalósításáról- 2009

A projekt célja egy olyan időközi Nemzeti Jelentés összeállítása volt, amely az európai uniós szempontok figyelembevételével, a Bizottság által kiadott szempontsort felhasználva, a magyarországi fejlesztési irányokra és eredményekre helyezi a hangsúlyt.




Az európai oktatási és képzési rendszerek szerkezete - Magyarország

A EURYDICE (Európa Oktatási Információs Hálózata) magyarországi Nemzeti Irodájának megrendelésére a Tárki-Tudok készítette el 2009-ben a magyar oktatási rendszer (iskola előtti oktatás/nevelés, kötelező oktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés) felépítésének, igazgatásának leírását.




A tanoda-típusú intézmények mőködésének, tevékenységének elemzése

A Roma Oktatási Alap megbízásából és együttműködésével végzett, kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt felhasználó kutatás 2008-ban zajlott, elsődleges célja a magyarországi tanodák teljes körű kérdőíves lekérdezése volt.




Az oktatási ágazat kutatási, fejlesztési és innovációs rendszerének elemzése

Elkészült a Tárki-Tudok átfogó elemzése a magyarországi oktatási rendszert érintő kutatás-fejlesztés-innováció témakörében. A vitaindító munka a TÁMOP 3.1.1 program keretében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megrendelésére készült, alapvető célja a definíciós és értelmezési bizonytalanságokkal jellemezhető terület minél szélesebb megközelítése, a hagyományosan technológiai használatú innováció fogalom értelmezése az oktatás területén. A tanulmány javaslatokat is megfogalmaz egy leendő oktatási kutatási, fejlesztési, innovációs stratéga számára.




A középfokú szakképző intézményrendszer átalakulása a 2007 nyári törvénymódosítás után

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet a TÁRKI-TUDOK Zrt-vel együttmőködve 2008/2009-ben a hazai szakképző intézményrendszer átalakulási folyamatának (az ún. tiszkesedésnek) a kezdetét, első évét vizsgálta. A projekt az Oktatásért Közalapítvány támogatásával valósult meg, vezette Lannert Judit, közremőködött benne Békési Kálmán, Mártonfi György és Sinka Edit.




A korai intervenciós intézményrendszer hazai mőködése

A korai intervenciós intézményrendszer hazai mőködésének feltérképezésére a Tárki-Tudok Zrt. kutatást végzett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztályának megrendelésére, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány Korai Intervenciós Központok fejlesztése c. programja keretében a 2008. júniustól decemberig tartó időszakban.




Kié lesz az általános iskola?

A magyar közoktatás évek óta komoly hatékonysági problémákkal küzd. Ennek okai közt az oktatásirányítási rendszer szétaprózottságát említik leginkább a szakértők. A pedagógusok heti kötelező óraszámának növelése, valamint a 2007 szeptemberétől egy ún. „közoktatási teljesítménymutató” bevezetése csökkentette az oktatás pedagógusigényét, a nyolc évfolyammal vagy a megfelelő létszámmal nem rendelkező kisiskolák tagintézményként való kötelező integrálása pedig az önkormányzatokat is arra késztette, hogy a hatékonyabb intézményi hálózat kialakítása érdekében az eddiginél jobban kooperáljanak. A TÁRKI-TUDOK Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy vajon a szabályozási és finanszírozási környezet az eddigieknél talán erőteljesebb változása milyen irányba viszi a közoktatási rendszert, milyen stratégiákkal élnek az önkormányzatok. Mitől tűnik egy megoldás sikeresebbnek, mint egy másik? Három olyan esetet jártunk körbe, ahol a helyi szereplők, vagy egy részük, a változásokhoz proaktívan viszonyultak és újszerű - szervezeti és tulajdonosi-fenntartói változásokkal is járó - megoldásokat kerestek.




A közoktatás finanszírozásának lehetséges megoldásai

A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ 2010 tavaszán nemzetközi és hazai dokumentumok feldolgozásán, interjúkon és adatbázis elemzésen keresztül készített felmérést a különböző fenntartású oktatási intézmények finanszírozásának egyes kérdéseiről. Bővebb információ a kutatás részleteiről és a készült zárótanulmány a tovább gombra kattintva érhető el.




Pedagógus 2010 kutatás

A pedagógusok munka- és munkaidőterhelés vizsgálata

Az adatgyűjtés 2010 márciusában történt. Összesen 3353 pedagógus vett részt a kutatásban, így az elemzések 148 iskolában 2783 tanító és tanár, valamint 100 óvodában 570 óvodapedagógus kéthetes időmérleg-naplózásának adataira támaszkodnak.Ez a reprezentatív felmérés lehetővé teszi a pedagógusok munkaidejének, valamint sokoldalú feladatainak és teljesítményüknek átfogó vizsgálatát. A kutatás a pedagógusok munkaterhelésének mélyebb struktúráját a korábbi felvételekhez képest részletesebben tárja fel és korábbi kutatásokban nem feltárt szegmensekre, például a pedagógusok osztálytermi órákon kívüli, munkakörrel kapcsolatos tevékenységeinek tartalmi elemeire, a tantermi és nem tantermi órák felosztásának szerkezetére, az intézményen kívüli, de a pedagógiai munkával kapcsolatos szaktevékenységek struktúrájára stb. is fókuszál.A Tárki-Tudok a kutatást az OKM és a PDSZ megbízásából végezte.A kutatással kapcsolatos szakmai anyagok a tovább gombra, a kutatás kérdőíve itt érhető el.




A DOBBANTÓ program szakmai monitoringja




Háttértanulmányok az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal számára




Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelése

A Tárki-Tudok Zrt. az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából 2008 őszén munkaterhelési vizsgálatot végzett az általános- és középiskolai tanárok körében.




A nyitott koordináció módszerének nemzetközi összehasonlítása a közép-európai országokban

A cseh oktatási minisztérium a CECE (Central European Cooperation in Education for Lifelong Learning) keretein belül az oktatás és képzés terén európai szinten alkalmazott nyitott koordinációs módszer nemzeti hatásainak vizsgálatára kezdeményezte egy regionális kutatási projekt elindítását. A résztvevő országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) célja a közös projekttel azoknak a nemzeti struktúráknak és gyakorlatoknak a feltárása és értékelése, amelyek a közös európai oktatáspolitikai célkitűzéseknek, ajánlásoknak, az Oktatás és képzés 2010 folyamat keretében zajló európai együttmőködés eredményeinek a nemzeti oktatáspolitikába és gyakorlatba való becsatornázását szolgálják az adott országokban.




  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu