TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Szakirodalmi ajánló


Országos előrejelzés a fiatal népesség várható iskolai végzettségére vonatkozóan 2020-ig

2010-re lecsengett az a jelentős iskolázási expanzió, amit az 1990-es évek elejétől fogva a rendszerváltás előtti, numerus claususon alapuló zárt iskolarendszer felszámolása iránti társadalmi igény, részint a gazdasági szerkezetváltás kényszerített ki. Ezért 2010 és 2020 között további expanzió már nem várható, illetve a népesség iskolai végzettségének növekedése annyiban, amennyiben az idős és kevésbé iskolázott korosztályok kifutásával növekszik az iskolázottság általános szintje a munkaképes korú népességben.

Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a 2010-ig meglehetősen liberális széleskörű hozzáférés az oktatáshoz még változatlan oktatáspolitika mellett sem változtatná jelentősen az iskolázottság szintjét, mindenesetre nem abban az ütemben, amellyel a legiskolázottabb országok mai szintjét el lehetne érni. A társadalom széles rétegei körében tapasztalható tanulási eredménytelenség és jelentős részben a diplomás munkanélküliség miatt stagnálásra, sőt visszaesésre kell számítani a legliberálisabb oktatáspolitika mellett is.

Azok az intézkedések viszont, amelyek a szegény rétegek számára megnehezítik a magasabb iskolázottsági szint elérését (zsákutcás szakképzés, tandíj a felnőttoktatásban) jó eséllyel szűkíteni fogják a felsőoktatás merítési bázisát, amit tetézhet az államilag támogatott hallgatói keretszámok csökkenése. Számolni kell a külföldi felsőoktatási intézmények növekvő elszívó hatásával is, amit erősít az a tendencia, hogy a magasan kvalifikált munkaerő számára nyitott a dinamikusan fejlődő országok munkaerőpiaca.

Mindezt enyhítheti az alap- és középfokú nevelés és oktatás minőségének és esélyegyenlőségének javítása, valamint a tehetséges és elkötelezett fiatalok pedagógus pályára vonzására és a jó pedagógusok pályán tartására alkalmas pedagógus életpálya modell bevezetése. Ez ugyanis hosszabb távon növelné az érettségiig eljutók arányát, a felsőoktatásban a szelekció lehetőségeit, és a szakképzett, mobil, foglalkoztatható szakmunkások számát.

A nők dinamikusabban növekvő iskolázottsági szintje egyik oldalról növelhetné az iskolázott anyák arányát, s ez minden kutatási eredmény szerint jelentősen befolyásolja az utódok tanuláshoz való viszonyát. Ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy az iskolázott nőkhöz viszonyítva kevesen lesznek a hasonlóan, illetve magasabban iskolázott férfiak, ami súlyosan rontja a nők családalapítási esélyeit.

Az elsősorban oktatáspolitikusok számára készített összefoglaló itt olvasható.

A műhelytanulmány teljes terjedelmében a Közgazdaságtudományi Intézet honlapján érhető el. 
 

vissza  


hírek


Kreatív Partnerség a Ludwig Múzeumban

A Ludwig múzeumban Közös ügyeink – Együttműködésen alapuló művészeti projektek címmel egy kiállítás nyílt, ami március 18-ig látogatható ingyenesen. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.

A kiállításon látható a Művészek az osztályteremben projekt is, ahol neves művészek Németh Szilvia (T-Tudok, Kreatív Partnerség) irányításával három hónapig két budapesti iskolában dolgoztak együtt a gyerekkel és a pedagógusokkal. A kiállításon egyaránt láthatóak a projekt eredményei, maga a folyamat és a művészek reflexiói a mai magyar oktatásra. Ajánljuk minden szülőnek és pedagógusnak, akik kíváncsiak rá, mit hoznak ki a művészek a mai magyar iskolából és milyen is az iskola az ő szemüvegükön át.

média-jelenlét


Nem a tehetséggondozást kellene sulykolni

Lannert Judit az Új Egyenlőségben beszélt a magyar közoktatás gondjairól.


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu