TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Szakirodalmi ajánló


Hatások és különbségek

Herczeg Bálint Az iskolák közötti különbségek mértékének mélyebb vizsgálata című tanulmányaeredményei alapján a hazai iskolák közötti jelentős teljesítménykülönbségek leginkább az iskolában tanulók eltérő társadalmi és gazdasági hátteréből eredeztethetőek, a diákok családi hátterében megfigyelhető különbségek, és így az iskolák teljesítményében megfigyelhető különbségek pedig összefüggenek az iskola földrajzi elhelyezkedésével. Például a nagyobb gazdasági erővel rendelkező kistérségekben általában jobb eredményt érnek el az iskolák tanulói, míg a kistérségen belüli magas földrajzi szegregáció negatívan hat a diákok és ezen keresztül az iskola teljesítményére.

Az empirikus vizsgálat során újabb megerősítést nyert az a súlyos állítás, hogy az iskolarendszer általánosságban nem képes ellensúlyozni a diákok otthonról hozott különbségeit, ám arra utaló eredmények is születtek, hogy a tanári, pedagógiai munka magas minősége meg tudja törni a szinte determinisztikus rossz háttér-rossz iskolai teljesítmény kapcsolatot, azaz az iskola környezete alapján várt eredményességtől való pozitív (vagy negatív) eltérések az iskolavezetés felkészültségétől (végzettség, tapasztalat) függnek. Kimutatható a tanárok továbbképzésének jótékony hatása, és az, hogy az igazgató tapasztalata és elégedettsége a tanári karral általában pozitívan hat a 6. és 8. évfolyam eredményeire.

Nahalka István és Zempléni András vizsgálata (Hogyan hat az iskola/osztály tanulóinak heterogén/homogén összetétele a tanulók eredményességére) gyenge összefüggést mutatott ki a tanulócsoportok összetétele és a tanulási eredményesség között, a homogénebb csoportokban általában jobban teljesítnek a diákok. A kapcsolat azonban nem erős, és nagy valószínűséggel jórészt az okozza, hogy az iskolák még az azonos társadalmi helyzetben lévő tanulók között is tudnak szelektálni felvételkor, valamint a tanulócsoportok összetételének megformálásakor. Ezt a feltételezést erősíti az az eredmény, hogy a jó képességű tanulók teljesítménye csak gyenge kapcsolatban áll azzal, hogy mennyire heterogén osztályban tanulnak, tehát nem volt megfigyelhető az a jelenség, hogy a gyengébb tanulók lehúzzák jobb képességű társaikat.

Fontos eredmény, hogy az osztály összetételének akkor van nagy valószínűséggel jelentősebb hatása az egyes tanulók tanulási sikereinek biztosítására, ha a pedagógus kevésbé képes jó módszerekkel, megfelelő pedagógiai tevékenységgel ellensúlyozni az esélyegyenlőtlenségből eredő hatásokat. Hatékonysági szempontból tehát nem bizonyított, hogy érdemes homogén csoportokat oktatni, az esélyegyenlőség megteremtése szempontjából viszont elsődleges a szelekció, és elsősorban a szegregáció megszüntetése, mely megvalósulása esetén komoly kihívás elé fogja állítani a hazai pedagógusokat.

 A harmadik tanulmány (Csullog Krisztina, D. Molnár Éva és Lannert Judit: A tanulók matematikai teljesítményét befolyásoló motívumok és stratégiák vizsgálata a 2003-as és 2012-es PISA-mérésekben) azt vizsgálta, hogy a diákok belső motivációja és tanulási stratégiája mennyiben magyarázhatja a hazai diákok 2012-es PISA matematika teszten elért, a korábbi méréshez képest romló teljesítményét. A diákok motivációjából, a feladatokhoz, problémákhoz való hozzáállásukból nem csak tanulói szinten érdekes eredmények bontakoznak ki, a válaszok fontos tanulságokat hordoznak a hazai közoktatás állapotára, működőképességére tekintve is.

Illusztratív eredmény például, hogy atanulási stratégiák vizsgálata szerint a magyar tanulók arra törekednek, hogy az elsajátítandó ismereteket többszöri ismétlés révén rögzítsék, arra azonban már kevesebb energiát fordítanak, hogy az információk között összefüggéseket, kapcsolatokat keressenek, ami utalhat a kompetencia alapú oktatás hiányára.

Súlyos eredmény továbbá, hogy az, hogy mennyiben bíznak a tanulók abban, meg tudják-e oldani az egyes matematikai feladatokat, egyrészt függ attól, milyen szociális és környezeti háttérrel rendelkeznek, másrészt milyen lehetőségeik vannak otthon a tanulásra, illetve harmadrészt, hogy milyen magas iskolai végzettséggel rendelkeznek a szülők. Minél jobb háttérrel rendelkezik egy tanuló, annál jobban bízik abban, hogy sikeresen meg tudja oldani a különböző matematikai feladatokat, az önbizalom pedig pozitívan hat arra, hogy tényleg meg tudja-e oldani a feladatot.

Összességében az a kép bontakozik ki, hogy a tanulók különórákon és otthon, a szülők segítségével próbálják kiegészíteni a nem kielégítő iskolai matematikaoktatást, ami a környező országokéhoz képest szűk órakeretben történik, kis hatékonyságú memorizáló stratégiát alkalmazó oktatással.

vissza  


hírek


Kreatív Partnerség a Ludwig Múzeumban

A Ludwig múzeumban Közös ügyeink – Együttműködésen alapuló művészeti projektek címmel egy kiállítás nyílt, ami március 18-ig látogatható ingyenesen. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.

A kiállításon látható a Művészek az osztályteremben projekt is, ahol neves művészek Németh Szilvia (T-Tudok, Kreatív Partnerség) irányításával három hónapig két budapesti iskolában dolgoztak együtt a gyerekkel és a pedagógusokkal. A kiállításon egyaránt láthatóak a projekt eredményei, maga a folyamat és a művészek reflexiói a mai magyar oktatásra. Ajánljuk minden szülőnek és pedagógusnak, akik kíváncsiak rá, mit hoznak ki a művészek a mai magyar iskolából és milyen is az iskola az ő szemüvegükön át.

média-jelenlét


Nem a tehetséggondozást kellene sulykolni

Lannert Judit az Új Egyenlőségben beszélt a magyar közoktatás gondjairól.


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu