TÁRKI-TUDOK
  Keresés  
      

Oktatáspolitika


Előrehozott szakképzés

Előrehozott szakképzés 2012

A közoktatásról szóló 1993. évi  LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a szakiskolai képzés rendszerében, ennek értelmében " A szakiskolai nevelés és oktatás- azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek- megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és- legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz élményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."

A kutatás célja az előrehozott szakképzés tapasztalatainak vizsgálata. Annak elemzése, hogy az előrehozott szakképzésben tanulóknak milyen a családi háttere, milyen az iskolai előélete és milyen motivációkkal érkeztek a képzésbe.




Az iskoláztatási támogatás bevezetésének tapasztalatai

A világban több helyen találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy a társadalmilag kívánatos viselkedést pénzügyi ösztönzőkkel vagy szankciókkal próbálják kikényszeríteni. Az egyik kiemelkedő terület a perifériára szorult családok gyerekeinek óvodába csalogatása és iskolában tartása, amit gyakran feltételhez kötött pénzügyi támogatással próbálnak elősegíteni. 2010 nyarán Magyarország is erre az útra lépett, amikor a családi pótlékot iskoláztatási támogatássá alakította, és folyoósítását a gyerek iskolai hiányzásaitól tette függővé. 




Az iskolai erőszak kezelése

A Tárki-Tudok 2009 tavaszán on-line kérdőíves kutatást végzett az iskolai erőszakról a Kölöknet szülői portállal együtt.




Az oktatási ágazat kutatási, fejlesztési és innovációs rendszerének elemzése

Elkészült a Tárki-Tudok átfogó elemzése a magyarországi oktatási rendszert érintő kutatás-fejlesztés-innováció témakörében. A vitaindító munka a TÁMOP 3.1.1 program keretében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megrendelésére készült, alapvető célja a definíciós és értelmezési bizonytalanságokkal jellemezhető terület minél szélesebb megközelítése, a hagyományosan technológiai használatú innováció fogalom értelmezése az oktatás területén. A tanulmány javaslatokat is megfogalmaz egy leendő oktatási kutatási, fejlesztési, innovációs stratéga számára.




A középfokú szakképző intézményrendszer átalakulása a 2007 nyári törvénymódosítás után

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet a TÁRKI-TUDOK Zrt-vel együttmőködve 2008/2009-ben a hazai szakképző intézményrendszer átalakulási folyamatának (az ún. tiszkesedésnek) a kezdetét, első évét vizsgálta. A projekt az Oktatásért Közalapítvány támogatásával valósult meg, vezette Lannert Judit, közremőködött benne Békési Kálmán, Mártonfi György és Sinka Edit.




Kié lesz az általános iskola?

A magyar közoktatás évek óta komoly hatékonysági problémákkal küzd. Ennek okai közt az oktatásirányítási rendszer szétaprózottságát említik leginkább a szakértők. A pedagógusok heti kötelező óraszámának növelése, valamint a 2007 szeptemberétől egy ún. „közoktatási teljesítménymutató” bevezetése csökkentette az oktatás pedagógusigényét, a nyolc évfolyammal vagy a megfelelő létszámmal nem rendelkező kisiskolák tagintézményként való kötelező integrálása pedig az önkormányzatokat is arra késztette, hogy a hatékonyabb intézményi hálózat kialakítása érdekében az eddiginél jobban kooperáljanak. A TÁRKI-TUDOK Zrt. munkatársai azt vizsgálták, hogy vajon a szabályozási és finanszírozási környezet az eddigieknél talán erőteljesebb változása milyen irányba viszi a közoktatási rendszert, milyen stratégiákkal élnek az önkormányzatok. Mitől tűnik egy megoldás sikeresebbnek, mint egy másik? Három olyan esetet jártunk körbe, ahol a helyi szereplők, vagy egy részük, a változásokhoz proaktívan viszonyultak és újszerű - szervezeti és tulajdonosi-fenntartói változásokkal is járó - megoldásokat kerestek.




A közoktatás finanszírozásának lehetséges megoldásai

A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ 2010 tavaszán nemzetközi és hazai dokumentumok feldolgozásán, interjúkon és adatbázis elemzésen keresztül készített felmérést a különböző fenntartású oktatási intézmények finanszírozásának egyes kérdéseiről. Bővebb információ a kutatás részleteiről és a készült zárótanulmány a tovább gombra kattintva érhető el.




Háttértanulmányok az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal számára




hírek


Kreatív Partnerség a Ludwig Múzeumban

A Ludwig múzeumban Közös ügyeink – Együttműködésen alapuló művészeti projektek címmel egy kiállítás nyílt, ami március 18-ig látogatható ingyenesen. A kiállítás egy négyéves nemzetközi program (CAPP – Collaborative Arts Partnership Programme) eredményeit mutatja be a közönségnek, melynek célja, hogy megismertesse a művészekkel az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot, és támogasson olyan, különféle közösségek bevonásával megvalósuló projekteket, amelyek hatékony megoldást keresnek egy-egy aktuális társadalmi problémára.

A kiállításon látható a Művészek az osztályteremben projekt is, ahol neves művészek Németh Szilvia (T-Tudok, Kreatív Partnerség) irányításával három hónapig két budapesti iskolában dolgoztak együtt a gyerekkel és a pedagógusokkal. A kiállításon egyaránt láthatóak a projekt eredményei, maga a folyamat és a művészek reflexiói a mai magyar oktatásra. Ajánljuk minden szülőnek és pedagógusnak, akik kíváncsiak rá, mit hoznak ki a művészek a mai magyar iskolából és milyen is az iskola az ő szemüvegükön át.

média-jelenlét


Nem a tehetséggondozást kellene sulykolni

Lannert Judit az Új Egyenlőségben beszélt a magyar közoktatás gondjairól.


Tagadják a jövőt

F. Szabó Kata készített interjút Lannert Judittal a Vasárnapi Hírekben arról, hogy sokkolják a magyar társadalmat a jövő kihívásai, a döntéshozók viszont a régi rutinokhoz nyúlnak, pedig ahhoz, hogy az oktatás jó irányba változzon, először a felnőtteknek kell tanulni
 


Minden gyerek jó valamiben

Lannert Judittal Mázsár Tamás készített interjút a tehetséggondozásról annak apropóján, hogy nemrég a blogján Tehetséggondozás lufi címmel arról írt, hogy miközben milliárdokat költ el a kormány a tehetséggondozásra hivatkozva, az eredményeket alig vizsgálják. Ha mégis megtennék, akkor lesújtó számokat kapnának, hiszen a tehetséggondozásra fordított hatalmas pénzeknek nemzetközi felmérések szerint alig van hatásuk. Erről, a rossz pedagógusokról, a gyerekek túlterheltségéről és az egyházi iskolák elitizmusáról is szól az interjú.


  1035 Budapest, Vihar utca 18. telefon: (+36 1) 887 4851, info@t-tudok.hu